17/09/2024
Évek óta minden Gemenci-erdő vízitúra előtt elmondom a csapatnak, hogy a folyamszabályzással nemcsak a kanyarulatokat vágták át, hanem az országot is. A céljuk az volt, hogy az országból minél hamarabb folyjon ki az édesvíz kincs. A "kanyarokban a jégdugók kialakulásának valószínűsége..." és ennek hatása a hajózásra bla-bla, meg a többi indoklás csak marketingszöveg volt. 🎯
A folyamszabályozást akkoriban több indokkal támasztották alá:
1. Árvízvédelem 🌊: Az árvízveszély csökkentése érdekében végezték el a szabályozást. Az érvelés szerint a tavaszi áradások pusztítása jelentős károkat okozott, és a folyók egyenesítésével ezt kívánták megakadályozni.
🤔 Bár rövid távon valóban csökkent a helyi árvízveszély, a természetes árterek megszüntetésével hosszú távon csak súlyosbították a helyzetet. Az árterek természetes pufferként működtek, szétterítve és elnyelve az árhullámokat. A folyók felgyorsítása és a természetes útvonalak felszámolása miatt az alsóbb szakaszokon az árvizek intenzívebbé váltak. A természetes folyómedrek és árterek megőrzése fenntarthatóbb és hatékonyabb árvízvédelmet biztosíthatott volna.
2. Hajózás fejlesztése 🚢: A folyók szabályozása a hajózás megkönnyítése és felgyorsítása érdekében történt. Egyenesebb, kiszámíthatóbb folyóvonalakkal gyorsabb és biztonságosabb áruszállítást ígértek.
🌱 A folyók természetes dinamikájának megváltoztatása hosszú távon óriási ökológiai károkat okozott. A kanyarulatok, holtágak és a változatos folyómedrek eltűnése miatt a vízi élővilág jelentősen sérült. Az egyenesített folyók elvesztették azokat az élőhelyeket, amelyek elengedhetetlenek a természetes egyensúly fenntartásához. Ráadásul a modern közlekedési és szállítási eszközök fejlődése mellett a folyami hajózás gazdasági szerepe idővel csökkent, így a természetrombolás hosszú távú hasznai megkérdőjelezhetők.
3. Mezőgazdasági területek növelése 🌾: A szabályozás célja az is volt, hogy a folyók árterületeinek lecsapolásával új termőföldeket nyerjenek. A mezőgazdasági művelés alá vonható területek növelése növelte az élelmiszertermelést.
🌍 Az árterek természetes szűrőrendszerként és élőhelyként működtek, amelyek megőrzése hosszú távon előnyösebb lett volna ökológiai és gazdasági szempontból is. A folyószabályozás miatt a talajerózió fokozódott, ami hosszú távon a talajminőség romlásához vezetett. A talajvíz szintjének csökkenése pedig kiszáradást és elsivatagosodást eredményezett, aláásva a mezőgazdaság fenntarthatóságát.
4. Közegészségügy javítása 🏥: A folyószabályozás az iszapos, pangó vizek eltüntetését is szolgálta, hogy csökkentsék a malária és más betegségek terjedését.
💧A szúnyogok és a kapcsolódó betegségek visszaszorítása fontos közegészségügyi cél volt, de a természetes vizes élőhelyek teljes eltüntetése helyett más, kevésbé drasztikus megoldások is szóba jöhettek volna. A természetes vizes élőhelyek rendkívül fontosak voltak a víz tisztán tartásában és a változatos élővilág fenntartásában. Ezek felszámolása hosszú távú következményekkel járt, beleértve a természetes víztisztítás megszűnését és az élővilág változatosságának csökkenését, ami végső soron az emberi egészségre is negatív hatással lehet.
A folyamszabályozás mögött húzódó érvek rövid távon és egyoldalúan vizsgálták a problémákat. Az édesvíz gyors elvezetése az országból, az ártéri élőhelyek pusztítása, a természetes folyóvonalak eltüntetése mind hozzájárultak a jelenlegi ökológiai válságunkhoz. Az "édesvíz kincs" elvesztése, az árvízi kockázatok növekedése és a természetes élővilág visszaszorulása mind olyan következmények, amelyekkel sajnos ma is szembesülünk. 🌳💧
A fotón épp munka közben vagyok:)
