https://www.facebook.com/564091903730457/

Titokzatos Budapest

Kezdőlap
Magyarország
Budapest
Titokzatos Budapest

Van még új a nap alatt? Talán igen. :-) Csavarogjunk kicsit a saját házunk táján! Sztorik, történelmi, művészeti érdekességek Budapestről. Gyertek...! :-)

16/01/2025

Ez olyan szép, hogy elállt a szavam! Egyelőre nem is teszek fel több képet a Gschwindt Palotáról (Puskin/Bródy Sándor u. sarok), hogy ne vigye el semmi a figyelmünket erről a csodás, reneszánsz épületeket idéző bejáratról.

16/01/2025

Még mindig Itáliában kalandozva: mi köze van a Szent István Bazilikának a velencei Palazzo Salviatihoz? A mozaikok. A Bazilika főoltár feletti részén a Benczúr Gyula által megálmodott képek a szentmise mozzanatainak allegorikus ábrázolásai. Talán rögtön eszünkbe jut, hogy biztosan Róth Miksa, "császári és királyi udvari üvegfestő és mozaik művész" keze van a dologban, de kivételesen nem így van..., az ő műhelye a Bazilika díszítésének idején még csak kialakulóban volt. Ezért az illetékesek felkeresték Velencében a Salviati és a Jesurum cégeket, hogy elvállalnák-e a munkát - és ők igent mondtak. A második világháború után sajnos az épület elég rossz állapotban volt, a mozaikok alulról feláztak, elmozdultak, itt-ott potyogtak, penészedtek. Szerencsére valakinek eszébe jutott, hogy talán az a bizonyos Salviati cég még létezik Velencében (hiszen Olaszországra különösen jellemző a folytonosság a művészeti iskolák és műhelyek tekintetében is, mindkét műhely a mai napig működik). És úgy lett, a Salviati cég megvolt, sőt: volt készletük pontosan abból a fajta régi mozaikból is, amit a Bazilikához használtak az elődök.

Forrás: Bárány Róbert "Titokzatos Magyarország" című műsorsorozata. 📸 saját és Köztérkép

15/01/2025

Mai találós kérdés: mi a különbség a két épület között? A válasz: 1000 km. 🙂 Az első képen az 1489-1538 között épült Palazzo Strozzi látható Firenzében, a másodikon viszont a budapesti Batthyány-palota a Nagykörúton, amelyet Hauszmann Alajos tervei alapján építettek az 1800-as évek második felében. Máshol van a kapu és az egyiken kilenc, a másikon hét ablak van, valamint a tető különbözően van megoldva, de egyébként kívülről szinte teljesen egyformák. Egy-két apró kivétellel a díszítések is megegyeznek, még a lovak kikötésére szolgáló karikákat is beépítették a budapesti épületbe, mint ahogyan a lámpás is szinte egyforma, csak a firenzei palotában a sarokra, a budapestiben a bejárat mellé került. Batthyány Géza gróf köztudottan szerette Firenzét, így megteremtett belőle magának egy keveset Budapesten is. 🥰

Ha Firenze titkaira is kíváncsiak vagytok, ajánlom magamat: https://issuu.com/alessia1182/docs/firenze_issue 😎

📸 net

15/01/2025

A Georgia bérpalota az Astoriával szemben 1935-ben épült, oldalán Minerva szobra, tetején pedig egy óra, amiért a köznyelv csak "órás ház"-ként emlegeti. Két részletben készült el, először a Rákóczi út felőli oldal, azután 1939-ben a kiskörúti rész, mely az elsőnek majdnem pontos mása, középütt pedig egy lekerekített rész köti össze őket. Ha nem tévedek, ebben a kerek részben alakították ki az egyedülálló lépcsőházat (sajnos még nem voltam bent). A kert nem látható eredeti formájában, de a régi fényképek szerint gyönyörű Bauhaus kert volt díszmedencével és különleges növényekkel. A madártávlatból készült felvételeken látszik, hogy a Rákóczi út másik oldalán a modern East-West Business Center a Georgia bérház tükörképe (némiképp :-D ).

📸 Netről, a tükröződős a sajátom.

14/01/2025

A Lánchíd presszó terasza, 1968. március 4.

13/01/2025

Apró kincsek: Szent Rita templom, 8.ker. Kun utca. 🥰 📸 saját

13/01/2025

Csodás villát találtam ma a Cházár András utcában (Zugló). A műteremmel rendelkező épületet Rákos Manó szobrászművész számára tervezte Franz Matouschek osztrák építész 1907-ben. Itt kell megemlíteni, hogy az utca névadója kezdeményezte a siketek oktatásának megkezdését, neki köszönhetően nyílt meg az első intézmény 1802-ben Vácott.

📸 saját

13/01/2025

1849-ben, a Lánchíd ünnepélyes átadása után a budapesti vízállásokat a híd jobb parti pillérébe vésett, ma is látható mércepáron mutatták. 1913-15 táján helyezték el a Bem rakparti Vízemelőház csatornájára azt az öntöttvasból készített díszes házikót, amely vízszintmutatóval, hőmérővel, barométerrel és órával volt felszerelve. A sétálók a műszerek kijelzőit kis kör alakú ablakokon keresztül tudták leolvasni. Az 1970-es évekre a díszes vízmérceház annyira elrozsdásodott, hogy tulajdonosa, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság lebontotta, darabjai pedig az esztergomi Duna Múzeumba kerültek. 1985. december 12-én a századeleji, öntöttvas szekrénykét a Duna-partra felújítva visszahelyezték, azóta pedig egy digitális berendezéssel egészítették ki, és újra le is festették. :-)

📸 Várhelyi Tamás Szöveg: https://vizmerce.blog.hu/2016/06/28/egy_vizmercehaz_tortenete

12/01/2025

Vízről. :-) 📸 saját

12/01/2025

Sechr Károly, alias Károly bácsi a szocializmus idején készült képzőművészeti alkotások jellegzetes arca volt. Szatmárnémetiben született és már a 70-es évek végén meghalt, de az idősebb művészek még emlékezhetnek a bajuszos, markáns vonásokkal rendelkező férfira, aki egyébként "kmk", közveszélyes munkakerülő lett volna, ha a Magyar Képzőművészeti Egyetem nem alkalmazza hivatásos modellként. Néha elszunnyadt munka közben, de a diákok addigra már annyira ismerték az arcát, hogy nem ébresztették fel. Tudták, hogy a jó meleg műteremben tud igazán pihenni, egyébként ágybérlőként vagy munkásszálláson lakott. Arcát adta Sztálinnak, Leninnek és még számtalan híres történelmi alaknak. A Köröndön rögtön két példányban is találkozhatunk vele, mint Balassi Bálint és a másik oldalon Vak Bottyán. Arcát leginkább ez a rajz adja vissza (Kiss Ilona), fotót sajnos nem találtam róla.

Forrás: IPM A szocializmus hihetetlen történetei. 📸 net.

11/01/2025

... és egy igazi "meglepi" az Epreskertből: a Mátyás-templom középkori dél-keleti kapuja, mely Stróbl Alajos ötlete nyomán került erre a helyre a templom 19. századi felújításánál, néhány, az eredeti épületből származó kővel együtt.

📸Szabó Gábor

10/01/2025

A II. ker. Csalán út 29. szám alatt látható villa 1924-ben épült, 1932-től 1940-ig volt Bartók Béla utolsó magyarországi lakhelye, ma emlékház. A bejárat mellett Varga Imre egészalakos szobra látható a zeneszerzőről, az alkotás másolatai Londonban és Párizsban is fellelhetőek. Odabent állandó kiállítás mutatja be Bartók életét ("A csend paradoxona" címmel), emellett koncertek és más zenei események is gyakoriak a Csalán utcai villában, a vendégkönyv tanúsága szerint híresebbnél híresebb látogatókkal.

📸 A Bartók Emlékház honlapjáról

10/01/2025

A Bajza, a Szondi, a Munkácsy Mihály és a Kmety György utcák által határolt terület az Epreskert, mely a Magyar Képzőművészeti Egyetemhez tartozik. Nevét nem a földieperről, hanem az eperfákról kapta, amiket a 17. században ültettek erre a területre, hogy megkössék a Rákos-patak menti homokos talajt. Ha pedig eperfa, akkor selyemhernyó..., a városba költözött spanyol Valero család alapította meg 1776-ban a selyemgyárat, ami csaknem egy teljes évszázadig működött. A különleges építészeti megoldásokat, valamint mindenféle szobormaradványt rejtő kert nem látogatható, mert az alkotó munkát zavarnák a bámészkodó emberek. Viszont minden évben van egy nyílt nap, amikor a hallgatók kiállítják a munkáikat, ilyenkor szabad a nézelődés, illetve a Múzeumok Éjszakáján is vannak programok ezen a helyen. Ha már tudni lehet az időpontokat, visszatérünk rá.

Még több érdekesség és képek az Epreskertről: https://welovebudapest.com/cikk/2023/05/25/latnivalok-es-kultura-epreskert-tortenete-szobrok-ospark/

📸 Draskóczi Ágnes

09/01/2025

Életem jelentős részében a Budakeszi út volt a köldökzsinór az otthonomhoz: távolsági buszon vagy a 22-esen zötyögtem hazafelé, ma már inkább autóval gurulok, ha valamiért "a városba" kell mennem. Látásból jól ismerem az épületeket, a gyárosok és bankárok csodás villái mindig is megragadták a képzeletemet, a Csendilláról írtam is már egyszer ezen az oldalon. A régi festmény visszavisz az 1800-as évek közepébe, amikor még földút vezetett Budakeszire, és szőlők borították a dombokat. Odafent a János-hegyi kilátó még fából volt (alig volt több, mint egy magasles), az út mellett balra a háttérben a kis fehér a Hild villa, előtte az Ybl villa, jobb oldalon a Ferenchalmi Szűz Mária kápolna. Persze mindegyiknek saját története van, szóval lesz még róluk szó. A kép alkotója Liebrich, budai festő és rajztanár. Több hivatkozást is megnéztem, de keresztneve sehol sem volt neki. :-)

08/01/2025

A pesti oldalon a Lánchíd és Erzsébet híd közötti rakpart Jane Haining nevét viseli. A skót misszionáriusnő a Vörösmarty utcai egykori skót iskola nevelőnője volt, aki a legnehezebb időkben is kitartott többségében zsidó tanítványai mellett és többszöri hívás ellenére sem tért vissza hazájába. Egy áruló feljelentése alapján tartóztatták le, banális dolgokkal vádolta a Gestapo, majd Auschwiztba deportálták, ahol 1944 augusztusában, 47 évesen meghalt. A partszakasz a fővárosiak egyik kedvenc kiülős helyévé vált, padok, asztalok, növények, nyáron párakapu, szemben a csodás budai látkép. Múlt és jelen.

📸 greenfo.hu . Szöveg: reformatus.hu

Cím

Budapest

Weboldal

facebook.com

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Titokzatos Budapest új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

Videók

Kánya Tamás land-art. Fotók: Szőke István. <3

Parancsikonok

Megosztás

Kategória

Turisztikai tájékoztató központ