https://www.facebook.com/564091903730457/

Titokzatos Budapest

Kezdőlap
Magyarország
Budapest
Titokzatos Budapest

Van még új a nap alatt? Talán igen. :-) Csavarogjunk kicsit a saját házunk táján! Sztorik, történelmi, művészeti érdekességek Budapestről. Gyertek...! :-)

22/11/2024

A "Rikkancs" szobra a Hild téren áll, Szőke Lajos alkotása, 2012-ben avatták fel Rogán Antal, akkori polgármester jelenlétében. A művész száz éves volt, de tökéletes szellemi állapotban válaszolt az újságírók és a kíváncsiskodók kérdéseire. Amin mindenki megdöbbent, hogy a múlt századot idéző rikkancsfiú (akit a szobrász egy létező személyről, a háború előtt a Kálvin téren árusító srácról mintázott), vajon miért a Blikk magazint tartja a kezében? Szőke Lajos elmesélte, hogy eredeti koncepciója szerint Az Est egyik példányát kínálta volna az újságárus fiú, még az is tervben volt, hogy a Krúdy Gyula haláláról értesítő vezércikket vésik be az anyagba. Valaki azonban másképp döntött, így az akkor 10 millió forintba került szobor a Blikk magazin reklámarca lett. Az idős szobrász csak nevetett rajta... Azt mondta, örül, hogy ennyi idősen ismét megbízást kapott, a szobor rendben van, az pedig, hogy mi van a kezében... nos, ez leginkább a készítésekor fennálló rendszer észjárását tükrözi. Annyit azért megtett Szőke Lajos, hogy az alkotás egy kisebb példányát, a pályázatra készült kispalsztikát Rogán Antalnak adományozta emlékül - és ezen a rikkancs Az Estet tartja a kezében. :-)

📸 saját

21/11/2024

Egy menet az óriáskeréken mindenkinek jár.

21/11/2024

Az angyalok után jöjjön még néhány szó a Százéves Étteremről: a hely fiatalítja magát, sokkal több ő már annál. :-) Az épület, amelyben működik, szinte az egyedüli a megmaradt barokk világi épületek közül: 1755-ben Péterffy János ítélőtáblai ülnök építtette. A hagyomány szerint már a 18. század végén működött itt étterem, de az első hivatalos bejegyzés 1831-ből való, amikor is a Hasslinger fogadót "Buda Városához" címezték. Hihetetlen, de azóta megszakítás nélkül vendéglátó tevékenység folyik az épületben. A legjobban akkor ment az üzlet, mikor az előtte elterülő régi Városház téren (jelenleg Március 15. tér) volt a heti piac: napközben az árusok, este az előkelő polgárok tértek be a barátságos falak közé, ha jó ételekre és italokra vágytak. Jobb oldalon, a házszám alatt látszik egy tábla, mely az 1838-as árvíz magasságát jelzi. Az angyalok a régi fotókon nincsenek még rajta, de ők is biztos jócskán túl vannak már a kamaszkoron (elhelyezésükről nem találtam leírást).

20/11/2024

A Százéves Étterem angyalkái néhány évvel ezelőtt.

📸 saját

20/11/2024

Azzal illik kezdeni a sztorit, hogy ki volt Hadik András, akinek lovasszobrát 1937-ben készítette Vastagh György. A híres vitéz az 1700-as években emelkedett a huszárcsapatok élén tábornagyi rangra, de katonai rendfokozatait nehéz lenne mind felsorolni. Harcolt a törökök ellen, az osztrák örökösödési háborúban, Európa szinte minden hadszínterét bejárta. Hősiességéért grófi címet kapott, Erdély kormányzójaként is működött, és ő javasolta először a jobbágyok felszabadítását.

Az viszont biztos nincs benne a történelemkönyvekben, hogy a róla megemlékező szobron, hátaslovának a legnemesebb testrésze (pontosabban mind a kettő) mitől ragyog olyan szép fényesen. Nos, az egyetemisták között évtizedek óta az a szokás járja (vagy járta?), hogy vizsgák előtt feljönnek a várba (ahelyett, hogy tanulnának, a büdös kölkei 😃 ), felmásznak a szobor talapzatára, és megsimogatják a tekintélyes méretű golyókat. Persze több sem kell a külföldieknek: manapság már különböző nációkból származó lelkes utánzókat is meg lehet figyelni, ahogy a lényeget elérni igyekeznek... mit meg nem teszünk egy kis szerencséért. 🙂

📸saját

19/11/2024

Kitekintő az agglomerációba: Zsámbék. Sok szó esett nemrégiben a "Romiról" - ahogy a zsámbékiak nevezik szeretett templomukat, amit az 1200-as években építettek a premontreiek egy kb. kétszáz méter magas dombon, a francia Aynard család nekik adományozott birtokára. Csodás látvány már az országútról, ahogyan a templom corpusa a falu fölé magasodik. A monostort és a templomot az 1400-as években adományozta Mátyás Király a pálosoknak, akik több átépítést is végeztek. A történelem viszontagságai nem kímélték az épületet: a tatárok felgyújtották, a törökök rombolták, villámcsapás érte, 1763-ban pedig egy 6,3-as erősségű földrengés döntötte le a falait. Gyakorlatilag ebben a helyzetben látjuk most is, néhány restaurálási próbálkozás után, amit Möller István végzett el, téglával kiegészítve és megerősítve a hiányzó részeket. Ahogy azt sokan tudják, az épület leomlott köveinek jelentős részét a századok alatt elhordták a zsámbékiak, hogy felépítsék házaikat, sétánk során néhány kerítésben is láthatunk faragott köveket a Romiból.

A közelben lakom, úgyhogy gyakran átmegyek, nekem megéri a kifizetni a belépőjegyet, hogy leülhessek a 800 éve egymásra rakott kövek tövében egy kicsit lazítani. Személyes kedvenceim a graffitik, ahányszor böngészem, mindig találok újat: ezek a kis bevésések nem rontottak már a templom állagán, viszont nagyon elevenné teszik számomra a múltat.

Ami a tervezett felújítást illeti... Nekem egyik pályázat sem tetszett (és ezzel nem vagyok egyedül), mert rengeteg követ és betont felhasználva mindegyiket öncélúnak látom: a befejezés után a Romtemplom RÉSZE lenne egy-egy teljesen felesleges funkciókkal (konferenciaterem, stb...) bíró épületegyüttesnek, elveszítve ezzel különleges hangulatát. Csak Európában is számtalan példa van arra, hogyan őrzik meg a régi apátságok ég felé meredő, sérülékenynek tűnő maradványait az utókor számára, nem feltétele az állagmegóvásnak a teljes körbeépítés. Nem tudom, hogy áll most ez a projekt (direkt nem is nézek utána :-P ), mindenesetre egy zsámbéki kirándulást mindenkinek javaslok, aki még eredeti romjaiban akarja látni ezt a csodás műemléket.

📸 saját, több évből

19/11/2024

📸Agi Noszek Photography [IG]

18/11/2024

De hogyan is kerül Napóleon Budapestre...? :-) Az Operaház mögött járunk, a Hajós utca 25. szám alatti bérházat vesszük szemügyre, ahol a híres császár egyetlen fővárosi szobra látható. Az épület 1906-ban készült el Fodor Gyula tervei alapján, Pollák Ignác és felesége megrendelésére. A szomszédban, a Hajós és a Zichy utca sarkán az 1870-es években egy Café Napóleon nevű búfelejtő működött. Tulajdonosa olyannyira rajongott az akkoriban Magyarországon is népszerű III. Napóleon császárért, hogy üzletét róla nevezte el. A Hajós utca 25. építtetője viszont úgy látszik, nem igazán vette figyelembe, hogy EZ nem AZ a Napóleon, így (többszörös tervmódosítás után) a leghíresebb Bonaparte, a Korzikán született I. Napóleon szobrát helyeztette el egy fülkében az új épület homlokzatán, aki mellesleg III. Napóleon "Lajos"-nak - ahogy a budapesti szleng hívta - nagybátyja volt. :-)

Források: https://fszek.hu/Entities/110/0601anzix-napoleon-udvar , https://kep-ter.blog.hu/2013/06/04/fodor_gyula_epuletei_hajos_utca_25_napoleon_udvar

17/11/2024

Toldy Gimnázium. "A kétemeletes, neogótikus épület vörös és sárga nyerstéglából készült, faragott kődíszekkel 1857-59 között épült. A homlokzaton látható vas rózsák elsősorban nem dekorációk: a méretes vasalat, a betonvasak részei egyben. Tetején karcsú huszártorony, a homlokzaton a tervező, Petsching János portréja látható. Az iskola első igazgatója 1855-től (még egy másik épületben) Schenzl Guidó bencés szerzetes volt, akit a Meteorológiai Intézet alapítójaként is tisztelhetünk. Az iskola ablakaiból tágas kilátás nyílik minden irányban, Guidónak jó alkalma volt csillagászati és meteorológiai megfigyelésekre. Egy speciális eszközzel határozta meg pontosan a delet, ekkor egy mozsárágyút durrantott el az erkélyről, ehhez igazíthatták a budai polgárok az órát, megkondíthatták a harangokat a templomszolgák. A Főreáltanoda 1920-ban vette fel Toldy Ferenc, a magyar irodalomtörténet-írás atyjának nevét, akinek szülőháza az utcán átellenben állt. Az iskola számos neves művésznek volt alma matere fennállása során, tanárai sorában szerepel Antall József neve is." - írja az egy.hu . Bővebb leírás az iskola honlapjáról: https://toldygimnazium.hu/fooldal/az-iskolarol/2004-09-01-az-iskola-tortenete-

📸 saját

16/11/2024

A Margit-hídra 1871-ben írták ki a tervpályázatot, melyen az első díjat Ernest Goüin francia mérnök nyerte, és a Societé de Construction de Batignoles kapta meg a szerződést a híd megépítésére. Ami engem az építésnél jobban érdekel: a szobrok. Számtalan forrásban olvashatóak különböző találgatások, mit is ábrázolhatnak valójában a pilléreken lévő alakok, de igazából nem tudja senki. Mivel francia szobrászról van szó (Adolphe Martial Thabard), aki talán még azt sem tudta, hol van a Duna, de elképzelhető, hogy neki és a tervezőnek tényleg nem volt más célja, csak a díszítés, így semmi azonosságot vagy mélyebb mondanivalót nem kell a szobrok mögé képzelnünk - írta Wild László építészmérnök, műemlékvédelmi szakember. Pontosan idézve a szavaiból: ebben a korban még "a szépség volt a fő megjelenítési szempont, nem a ma divatos magyarázkodás". :-) Az biztosnak látszik, hogy hajóorrdíszekről, úgynevezett gallionfigurákról van szó, melyek az ókorból eredeztethető hiedelmek szerint megvédték az úton lévő hajókat a rájuk leselkedő veszedelmektől. Bővebben: https://varosvedo.hu/2019/07/09/a-margit-hid-szobrai/

📸 László Olajos

16/11/2024

Ez itt én vagyok Karcsi bácsival a Zrínyi és az Október 6. utca sarkán. :-) Illyés András 2008-ban átadott szobrának pocakját már fényesre simogatták a turisták. Igazán kedves, nyugalmat árasztó alak, aki hátratett kézzel békésen nézelődik, láthatóan nem számítva arra, hogy komoly rendőri feladatai lesznek. A szobrász saját bevallása szerint nagypapáját mintázta meg Karcsi bácsi alakjában.

16/11/2024

Az Erzsébet-téri Danubius kút tetején a délceg férfiember nem a tenger istene, hanem maga Danubius, aki egy halon nyugtatja a lábát, kezében evező van és kagyló. Alatta a Tisza foglal helyet, kecsegekkel a hálójában, Dráva egy korsóra támaszkodik, Száva pedig kényelmesen ül keresztbe tett lábbal, és azon bámészkodik, mi a fene lehet itt szemben ez a nagy forgó izé. :-) Ybl Miklós és Feszler Leó tervezték a kutat, amelyet eredetileg a Kálvin téren állítottak fel 1883-ban, itt azonban akadályozta a közlekedést, ezért a lányokat és a csinos Dunát átköltöztették az Erzsébet térre. Nem az eredeti alakokat látjuk: a háború után sajnos csaknem mindegyikőjüket újra kellett faragni az eredeti tervek alapján, egyedül Száva élte túl a történelmet, de a kúton neki is csak a másolata látható. Szávát a Kálvin tér 9. szám alatti épület kertjében lehet megtalálni, ahol akkoriban a "Két Oroszlán" fogadó működött. Kicsit elhagyatott, kicsit törött... egyik lába hiányzik, és az arca is megsérült..., nagyon megható látvány. A szökőkutat 2020-ban restaurálták, a fotóim még ez előtt készültek, de Száva nem került vissza a helyére.

📸 saját

15/11/2024

Tegnap délutáni kávé az Augusztban. Igazi patinás, polgári hely, ahol fehér kötényes pincérek szolgálnak ki, porcelánok, tükrök, csillárok, faragott karfájú székek, jó illatok vesznek körül, valahonnan halk zene szól - csak ajánlani tudom. A cukrászda alapítója az 1836-ban született Auguszt Elek, akinek apja tanító volt, és Csehországból jött át Magyarországra. Elek cukrászinasként kezdte, és mint abban a korban szokás volt, számára is hat év vándorlást írtak elő tapasztalatszerzési célból. Több városban is megfordult, pontos adatokat nem tudunk, mert az iratok a háború alatt megsemmisültek. 1870-ben nyitotta meg az Attila úton az első cukrászdát, ezzel megkezdődött egy hosszú, sokszereplős családi történet, mely annyira kalandos és sokrétű, hogy nem is szemezgettem belőle, inkább felteszem a linket az első kommentbe.

📸 saját

14/11/2024

Hogy Möller István építész szerelmese volt-e a Zsámbéki Romtemplomnak? Valószínűleg igen. (Jómagam is az vagyok, szóval meg tudom érteni.

14/11/2024

Jártamban-keltemben a Nemzeti Színház közelében. :-)

📸 saját

13/11/2024

Még össze sem szedtük a lehullott leveleket, a Mammutban máris itt a karácsony. 🎄🙂

📸 saját

13/11/2024

"A múzeumi park lámpáit nem kell attól félteni, hogy a csókák ellopják nagy fényes voltuk miatt. E lámpák olly kormosak, mintha legalább is egy egész télen át sonka módjára valami kéménybe füstre akasztattak volna. Ugyanott arról is meggyőződhettünk, hogy a lámpagyújtogató akár mindennap olajban fürödhetik, legalább arra mutat azon körülmény, hogy a vasoszlop, mellyen a lámpa áll s a törzsökkő folytonosan csakúgy csepeg az olajtól, úgy hogy alatta a földön nem ritkán egész olajtócsákat lehet látni. E piszkosság a lámpák körül nemcsak undorító, de az arra sétálók azon veszélynek is ki vannak téve, hogy ruhájuk véletlen a törzsökkőhöz ér s szép olajfoltokkal megrakodva kulloghatnak hazafelé." - Vasárnapi Újság, 1858. március 28." :-) :-)

📸saját

12/11/2024

Nálam most kiakadt a cukiságmérő.

Cím

Budapest

Weboldal

facebook.com

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Titokzatos Budapest új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.