26/07/2023
A méltóságos fejedelem hagyatéka, aki a mindenkori szabadságért harcolt
A kassai "Rodostói ház" kapujára illene a felirat: "Tiszta udvar, rendes ház!" Bár a fejedelem szigorú szobrával többször szelfiztem már (gyarló szokás, tudom), a múzeumban most jártam először.
Rákócziról viszonylag sokat tanultunk az iskolában, de az én fejemből úgy szállt ki az információ, hogy nem győzöm visszapakolni. Szóval hozzám hasonló feledékenyeknek egy laza mondatban összefoglalom: a szatmári békekötés (1711) után a fejedelem önkéntes száműzetésbe vonult, vendégeskedett pl. a Napkirálynál is néhány évig, aztán átcuccolt Törökországba és Rodostó városában élt míg meg nem halt.
A ház története hajmeresztő, az is csoda, hogy elkészült. Úgy kezdődött, hogy 1904-ben a kormány megvásárolta Rákóczi törökországi lakhelyének berendezését, burkolatát, színes ablakait, domborműves stukkóit és mellé egy sor egyéb emléket. Az volt a terv, hogy Kassán felépítik az eredeti ház egy részének másolatát.
Kiküldtek Rodostóba egy festőművészt, Edvi Illés Aladárt, rajzoljon le minden apró részletet. Akkoriban a törökországi épület már elég roskatag állapotban volt. A festő évtizedekkel később azt nyilatkozta, élete legmagányosabb, leghidegebb karácsonyát töltötte akkor Rodostón. A lyukas tetőn beesett a hó, a törött ablakon át süvített a szél, a festő mégis derekasan lerajzolt/festett mindent.
1905 őszén 29 ládába csomagolva megérkezett a törökországi ház berendezése. Több mint 4000 kg volt a szállítmány. 1906-ban megrendezték a fejedelem fényes újratemetését is. Nagyjából eddig rendben mentek a dolgok, ami ezután következett az már-már burleszk...
Néhány év elment azzal, hogy vitatkozott egyik okos a másikkal, a városon belül hová építsék fel a "Rodosítói házat". A városi parkban? A Fő utcán? Esetleg a hóhérbástyánál?
Mire megállapodtak, addig elfogyott az erre szánt pénz. Mire újra lett anyagi forrás, kitört az első világháború. Mire a város leporolta magát, megjöttek a csehek. Mire újra napirendre került az építkezés, eltűntek a ládák... (Eldugták a csehek elől.) Mire egy befalazott pincéből előkerült minden, az ereklyék egy részét már felfalta a penész és a salétrom, több értékes tárgy eltörött vagy javíthatatlanul megrongálódott.
A negyvenes évek elején a hóhérbástya sarkánál végre nekiláttak az építkezésnek. Elkezdődött a menthető relikviák rekonstrukciója is. Egymáshoz illesztették a törött gipszstukkókat, díszes-virágos fadeszkákat. Az emlékeket még Budapestre is elvitték és bemutatták a nemzetközi vásáron.
1944-re épült fel a kassai "Rodostói ház", de a kincseket mégsem tudták teljesen beépíteni, mert éppen tombolt a II. világháború, aztán meg szocialista szélhámosságokkal cseszték az időt... A házat raktározásra használták.
Egészen szürreális, de csak 1991-ben sikerült átadni az épületet. Az udvarán álló szobrot 2006-ban avatták.
A ház berendezésének egy része eredeti, egy része másolat; a hangulat semmi máshoz nem hasonlítható fűszeres kelet - szívnek szép magyar. Van itt sokat látott, gobelinnel borított bútor a zborói várból, van eredeti kazettás mennyezet-részlet Rodostóról (Mikes Kelemen kérójából), vannak zászlók, leplek az 1906-os újratemetésről.
A szobákat, átjárókat, híres festmények másolatai és Edvi Illés Aladár akvarelljei is díszítik. A tárgyak mellett szűkszavú közlés is olvasható három nyelven, - magyarul, szlovákul, angolul. A ház munkatársa kedvesen eligazít és engedi, hogy szabadon felfedezzünk mindent.
A félköríves hóhérbástya alsó részén régi fegyverek, ágyúk láthatóak, itt a három nyelvű felirat már lemaradt, az egyes tárgyaknál csak szlovákul szerepel a közlés. Az itteni tárlat kurátora még vélhetően harcol a józan ész - ostoba gőg háborújában.
Fent, a bástya galériában a 92 évesen is aktív ukrán művész, Alexander Dubovik képeiből nyílt időszaki kiállítás. Két kép között a művész gondolata is ott a falon: "Csak kevesen állnak készen a szabadságra." Akár Rákóczi is mondhatta volna...