Hokuriku mesék (2024)

21/12/2023

Tigris és Sárkány.

A régi Japánban szokás volt többször átnevezni a gyereket, ahogy egyre nőtt. Uesugi Kenshint is kezdetben Torachiyónak nevezték el (tora=tigris), majd ebből lett előbb Kagetora (=árnyék tigris), Masatora (=uralkodó tigris) majd Terutora (=csillogó tigris).

Utolsó neve, Kensin (謙信) a legérdekesebb, ahol az első írásjegy szerénységet, a második hitet jelent. Ekkoriban lett ugyanis az ország legrettegettebb hadvezére, akit félői inkább csak Echigo (nagyjából a mai Niigata) Sárkányának hívtak.

Kenshinnel kapcsolatban mégis a "義" azaz "gi" írásjegy a leghíresebb, amit a háborúk alatt a zászlójára tűzött a harc istenének kanjija mellett. A "gi" jelentése nagyon mély, leginkább az igazság, a helyes út, a kötelességek teljesítése köthető ide.

Azért jó tudni, hogy még a legnagyobb hadvezérek is néha meginognak. Kenshint 7-14 éves kora közt Rinsenjiben képezték ki buddhista papok. Ez a templom volt a kezdete és a vége - itt található Kenshin sírja is. Sok szép temető akad Japánban, de ilyen sajátos hangulatú helyen rég jártam. A csúszós kövek és ligetek közt szüntelenül csörgedező víz miatt már értettem, miért ez a neve a templomnak (rinsen= ligetforrás).

Kenshin hiába volt állhatatos és kitartó, legendák szólnak arról, hogy kétszer is elmenekült minden elől: egyszer még gyerekkorában innen, Rinsenji templomából, egyszer pedig felnőttként a gondok elől. Állítólag a Kouyasan hegye felé vette az irányt (mai Wakayama), de végül mindkétszer meggondolta magát és mégis visszajött: nem hagyta magára az embereket.

#新潟県 #新潟 #上越市 #上杉謙信 #越後 #越後の龍 #春日山 #林泉寺 #春日山城跡 #戦国時代 #北陸 #北信越

09/12/2023

Az a hadvezér az igazi zseni, akinek nem kell fellegvár vagy erős sziklafal a védelemhez, mert felismeri az olyan természetes környezetet ami ezt az adottságot magától nyújtja. Nem lenne Niigata Uesugi Kenshin nélkül, aki minden idők legrettegettebb hadvezére volt és aki a mai napig uralja a harcos daimyouk népszerűségi listáját Japánban, sokszor maga után utasítva még Oda Nobunagát is (utóbbival igazi ősellenségek voltak). Kenshin a Kasugayama hegyen építette meg azt az erőd komplexumot, aminek épületei ugyan jelenkorra már nincsenek meg, mégis a hely sajátos hangulata talán többet ér minden kisuvickolt, újjáépített modern kastélynál. Ezt a hegyet most is Kenshin szelleme uralja: zegzugos, dimbes-dombos terepével önmaga az erődítmény, megannyi természet adta csapdával. Egészen elképesztő milyen hatalmas területre lehetett rálátni innen (annak idején innen kémlelte egyszerre a kantói és hokurikui régiót, illetve Nagano és Gifu egy részét).

Persze ne hidd, hogy csak úgy könnyen meglátogathatod az itteni szentélyt, amit Uesugi tiszteletére emeltek. A Kasugayama-jinja ugyanis a lehető leghosszabb és legmeredekebb lépcsősor tetején van. Ha ősszel mész, egy ködös napon mint én, de nem rettent el a magasság, a szivatós lépcső hossza, és hozzá az esetleges szakadó esőben csúszós momiji szőnyeg, akkor egy ima mellett keresd meg Kenshin szobrát is. Most is odafentről kémleli a vidéket.

#新潟県 #新潟 #上越市 #上杉謙信 #越後 #越後の龍 #春日山城 #春日山神社 #春日山城跡 #日本百名城 #戦国時代 #北陸 #北信越

05/12/2023

Nem hibáztatok senkit, aki szerint a Sengoku-jidai, avagy a hadakozó fejedelmek kora (15-16.század) a japán történelemben maga a tömény káosz és képtelenség átlátni, mert amint megjegyzel pár nevet az egyik oldalon, hogy na ez Oda embere volt, amaz meg Tokugawáé, rögtön rájössz, hogy hát nem átállt az a genyó két évvel később tök másik zászló alá (és/vagy különvált a saját kis térhódító hadjáratában).

Aztán ezt szorozd be mindenféle árulással, szövetségesekből ellenséggé és vissza (ha nem sértődtek be egymásra és nem koncolták fel a másikat mégis, sok esetben teljes családmészárlás keretében, mert biztosra megyünk). A legtöbb japán gimnázium csak nagyon vázlatosan adja le ezt a kort, mert hát trollság lenne elvárni, hogy ezt részleteiben átlássák a diákok (és még meg is jegyezzék).

Na de ami nehéz, az az izgalmas. Megéri elmerülni a hadurak történeteiben, mert némelyik olyan romantikusan kegyetlen, hogy az ember nem győz lapozni és liheg a folytatásért. Pár fejezet után máris más megvilágításba kerül így a pillanat, amikor először látsz meg kézközelből egy dobozt amibe fejeket gyűjtöttek a harctéren (és láthatóan használták is). Utóbbiból több is akad a japán kastélymúzeumokban, de akár templomokban is, vagy olyan helyeken amik a hadurak territóriumai voltak. Csoda, hogy ezek után két csata közt a szamurájok művészeteknek szentelték idejüket és teaszertartásra jártak?

Apropó kastélyok, na ők a másik káosz, lévén a legtöbb igen sokszor váltott gazdát.

Ez itt a niigata-i Takada kastély, azaz annak az egyik renovált tornya, ami hasonlóan sok vezetőt látott már, most mégis magányosan árválkodott az esős-borús szombaton, mert még a momijit is lekéstem mire ideértem. Ám leégve az Edo-korban és szétbarmolva bár a Meiji kormány által (akik kishíján az egész területét ledózerolták), de törve nem, most is itt áll ez a kis torony és fogadja a látogatókat, főleg szakura virágzás idején tündököl. És valóban: amint megmásztam és kinéztem róla, megnyílt az ég, mintha új mesébe kezdene.

#高田城 #上越 #上越市 #新潟県 #新潟 #北陸 #戦国時代 #越後 #北信越 #中部地方 #上越妙高

20/11/2023

Hajlott hátú, töpörödött, hófehér öregasszony közelít a hóban. A sötétben szinte világít ezüst, hosszú haja, amit kócosan vonszol maga után, fején széltől megtépázott bambusz kalap. Néha meg-megbotlik kibomlott obijában és közben olyan nyögő hangok kísérik, mintha a világ minden terhét ő cipelné. Pedig csak egy szakés üveget vonszol szabad kezében...

A japán hegyek egyik lakója az oshiroi babaa, azaz a titokzatos fehér öregasszony youkai. Néha nem is gonosz démon ő, inkább csak egy elátkozott lélek, másutt a hegy istennőjének szolgája, vagy egy yukionnáé, akik gyönyörű hóasszonyok.

A Hakusan hegy egyik legszebb vízesése is róla kapta a nevét: "Ubagataki" avagy az öregasszony vízesése. A legenda úgy tartja, itt pihentek meg, ebben a völgyben az öregasszonyok, ahogy pedig hosszú hajukat fésülgették, megszülettek a vízesés vékony folyamai.

Ubagataki Japán száz legszebb vízesésének egyike, sugara pedig 111 méter magasról jegesen zúdul le és keveredik az ellenkező hegyoldalból csöpögő meleg termálvízzel. Utóbbiban néha meztelenül fürdőzni is lehet, ha épp magunk vagyunk a vízesésnél... és nem zavar egy youkai öregasszony nyögése a közelben.

#姥ヶ滝 #白山 #白粉婆 #白山伝説 #日本の滝百選 #石川県 #石川 #温泉 #親谷の湯

13/11/2023

Valahol Japán közepén, ahol a halak örökké éhesen tátognak akár a parasztok, és a súlyos felhők súlyos bűnöket emlegetnek fel, ott áll Japán legfeketébb és egyik legrégibb kastélya, a Matsumoto vár.

Annak idején, amikor még hatalmas belháború dúlt és a szegény ember szava semmit sem ért, egy bátor földműves, Tada Kasuke lázadást szított és százezer emberrel nekiment a várnak, követelve a daimyoutól az adók csökkentését. A szamurájokat hirtelen érte a parasztlázadás és cselhez folyamodtak. Egy hamis szerződésben megfogadták, hogy eleget tesznek a legtöbb követelésnek, ha cserébe kivégezhetik a karizmatikus Tadát és közvetlen embereit. Tada felajánlotta magát és önként ment a vesztőhelyre amit a kastély udvarán állítottak fel. Hangosan kérte Buddhát, hogy vezesse lelkét a paradicsomba. Ám ekkor a daimyou emberei a képébe röhögtek és a szeme láttára semmisítették meg a szerződést.

A bámészkodók azt mondták, ebben a pillanatban elsötétült az ég, Tada pedig szörnyű haragjában a kastély csúcsára nézett és szemmel verve elátkozta annak fő tartóoszlopát és minden szamurájt, akik alatta szolgáltak.

Úgy tartják, azóta is ferde kissé a Matsumoto kastély.

#松本城 #松本 #長野 #長野県 #松本城伝説 #北陸地方 #中部地方 #天守閣

09/11/2023

Ahogy az ősz beszökik Japánba, a hegyek istennője lassanként megcsókolja a fákat, úgy, hogy azok menten belepirulnak. Míg a magaslatokban már október végétől javában folyik a momiji orgia, az emberek városaiban még zöld juhar lombok közt tartják a krizantém ünnepeket.

A Hakusant felfedező Taichou szerzetes anyja egy kínai nemes hölgy volt, aki több mint 1300 évvel ezelőtt sokadmagával a tengeren hánykolódva menekült el hazájából a megtorlás elől, amit vesztes családja szenvedett volna el a harc végén. A kínai menekült nők a mai Fukui partjánál kötöttek ki. Taichou is itt született és nőtt fel, miközben gyerekkorától kezdve a szeme előtt volt a Hakusan hegyvonulata.

Anyja, aki tudta, hogyha Kínában marad, nem szülheti meg őt épségben, mert a biztos halál vár rájuk, Taichou szemében a legerősebb nőt jelentette, akire egész életeben felnézett, amiért az életét kockáztatta értük.

Sokan úgy vélik, Taichou imádatát a Hakusan hegy istennője felé valójában édesanyja iránti érzelmei is áthatják. Az is érdekes egybeesés, hogy Taichou anyjának neve "Koukuri" volt kínaiul, ami erősen hasonlít a Hakusan istennőjének japán nevére (Kukuri-hime). A hosszú életet jelképező krizantém, ami a japán császári családhoz is szorosan kötődik, születés-öröklét szimbólum is.

Persze vannak egyéb lehetséges okok is arra, miért van sokszor női megszemélyesítése a Hakusannak, de ezekről majd egy másik álmos őszi estén mesélek.

#白山 #泰澄大師 #菊仙女 #菊仙女伝説 #泰澄 #白山ホワイトロード #菊 #紅葉 #石川県 #北陸

03/11/2023

Jó dolog örökké élni...?

A szerzetes megtudta a völgybéliektől, hogy ez a titokzatos lány már több évtizede ott él velük, mégsem öregszik. Nem eszik semmit, csak krizantém szirmokat, és csodás, gyógyító ereje van amivel a falubelieken is segített már. Egy nap azonban a Krizantém lány úgy döntött, tovább megy más hegyekre, mert itt már eleget élt. Hálából, hogy sokáig itt maradhatott, a szikla tövébe krizantémokat ültetett, majd eltűnt.

A virágok a lány távozása után is segítettek a betegeken, így a falusiak nagy jótevőjüknek egy kis szentélyt emeltek a hegyen.

Több száz évvel később azonban, 1170 körül egy szerzetes, Chikubou azt ajánlotta a tartomány vezetőjének, hogy vegye irányítása alá ezt a kis szentélyt is. Ezek után már pénzt követeltek a csodatevő virágért cserébe mindenkitől, ám amint ez a szabály életbe lépett, a krizantém elhervadt és soha többé nem nőtt ki.

Így történt, hogy fokozatosan maga a szentély is feledésbe merült. Csak azt tudni, hogy valószínűleg a Hakusan északi oldalán, a Kristály völgyben volt valahol.

Azért szerencsére mégsem tűnt el minden nyomtalanul: a Kikuhime (Krizantém hercegnő) nevű szaké is erre készül. De hogy ez mennyivel hosszabbítja meg az életet avagy sem... az már megint egy másik történet.

#白山 #泰澄大師 #菊仙女 #菊仙女伝説 #水晶谷 #白山ホワイトロード #紅葉 #石川県 #北陸

30/10/2023

Ez a történet több mint ezer éve esett meg, amikor a Hakusan hegyet először mászta meg Taichou szerzetes.

Az egyik tanítványával történt, aki követte mesterét a hegyre. Menet közben a fiú egy szakaszon furcsa felhőre lett figyelmes és mikor erről beszámolt Taichounak, az azt mondta, bizonyára a hegy istennője, aki hozzá akar szólni.

A fiú felbátorodva visszament a felhőhöz, ami ekkor egy magas vízesés tetején telepedett le.

Kisvártatva eloszlott, a szerzetes pedig egy gyönyörű alvó lányt vett észre a vízesés melletti sziklavájatban. Azonnal szólongatni kezdte, ki ő és ugyan hogy került oda. A lány felébredt és szép szemeivel a szerzetesre nézett, ám annak minden kérdésére csak azt felelte: "Nem tudom".

A fiú sietve visszatért és izgatottan beszámolt az esetről Taichounak, aki azonban nem tűnt meglepettnek, sokal inkább szomorkásan csalódottnak.

"Az a nő bizonyára nagyon régóta él már, régebb óta mint azt te el tudod képzelni... de az útjaink különböznek. Mi Buddha tanítását keressük, ám ő... nos, azt hiszem mi sose fogjuk megérteni egymást."

A tanítvány elsőre nem értette mestere szavait. Egyszerűen nem bírta elfelejteni a másikat. Ha nem istennő és mégis sokáig él, akkor ki... vagy mi ő?

Elhatározta, hogy megkérdezi a völgyben élő falubelieket, mit tudnak a titokzatos lányról...

#白山 #泰澄大師 #菊仙女 #菊仙女伝説 #ふくべの大滝 #白山ホワイトロード #紅葉 #石川県 #北陸

25/10/2023

Odakint még zöld a juhar, de ezekre a falakra már rápirult az ősz.

Gokayamában a papírt nem vágják, olló és más vágóeszköz elő sem kerül. Tisztán ujjak és kezek érinthetik csak a wash*t, amit előbb többször megmerítenek az őszi színekben, majd finom tépkedéssel kell apró, hamvas levelekké, csavarva pedig a fa ágaivá sodorni. Így kap életre papír a papíron, egyetlen erőszakos metszés nélkül.

#五箇山 #富山 #富山県 #相倉合掌造り集落 #北陸 #北陸地方 #ちぎり絵 #ちぎりえ #和紙 #五箇山和紙

09/10/2023

Még egy utolsó ölelése a fáradt nyári zöldnek, ahogy a Seirinji templom pavilonjában tükröződik. Ez az a hely, amit 114 évvel ezelőtt az akkori koronaherceg (későbbi Taisho császár) pihenésére építtettek Wakurában.

Őfelsége átutazóban volt és mindössze egy délutánt tartózkodott itt, de a császári család tagjai szentek, ezért akkoriban az volt a szokás, hogy használat után azonnal lerombolják az ilyen épületeket, hogy más ne látogathassa többé.

Csak egy véletlen miatt kerülte el a pusztítást ez az épület és ezen kívül csak Shimane prefektúrában maradt fent hasonló császári pihenő hely, de az nem látogatható.

A berendezés mind korabeli, eredeti állapotú. Még az ülőpárna is megmaradt, tiszta selyem. A plafon tigrisbőr mintájú japán gesztenyefából készült, a folyosó akitai cédrus, a legsimább fajta, ahol a hajszálerek miliméternyi csíkban futnak. Az egyik ablak a tengerre nézett régen, ahová egy tucat delfint hajtottak, hogy a koronaherceg kedvére tegyenek. A környékről pedig több ezer gyerek gyűlt össze, hogy hakamában köszöntse az akkor 30 éves herceget.

#青林時 #御便殿 #和倉 #和倉温泉 #大正天皇 #休憩所

04/10/2023

Merre jártam?
Egy elhagyott temetőben, ahol a madár se.

Ki nyugszik itt?
Shuken.

De térjünk csak vissza a főhős Tokubeihez, aki kétségbeesetten rohant el Echigóba (mai Niigata), hogy megkeresse a titokzatos Shukent. Amikor már mindent feladott, egyszercsak eléugrott egy hatalmas, hófehér farkasdémon.

- Ki szólított?

Amikor Tokubei elmondta mi járatban, a farkas összevonta a szemöldökét.

- Szóval Nanaóban rejtőzik az a nyomorult majom... két másik társát már elintéztem itt, de ez a harmadik meglógott előlem. Na de most elkapom!

Tokubei félt, hogyan érnek időben vissza a matsurira, de ennek a farkasnak semmiség volt ez a táv. Még aznap éjjel visszaértek a szentélyhez, a farkas pedig felvette Tokubei lányának ruháit. Aztán várt...

Amikor pedig a majomdémon azt hitte, megkaparintotta a szüzet, Shuken támadásba lendült!

Több napig tartott ádáz harcuk. A nanaóiak azt mondták, az ütközetben kő kövön nem maradt. Végül egy farkas és egy vad majom teteme maradt utánuk. Azóta is istenítik erre fele a farkast mint megmentőt, a három majomnak pedig félelemből három nagy mikosh*t készítettek, nehogy azok megátkozzák őket a túlvilágról.

Azt is mondják, Shuken emberként született újjá és később még sokáig élt Nanaóban, az embereket segítve. Mások több elmélettel is érvelnek amellett, hogy Shuken egy alakváltó hegyi aszkéta szerzetes (yamabushi) volt, aki farkasként feláldozta magát.

Az egész mese habbal is lehetne, ha nem lenne rá bizonyíték, hogy márpedig ez a Shuken valóban létezett...

🙈🐺🙉🙊

#能登 #七尾 #山王社 #大地主神社 #猿神 #猿鬼 #猿鬼伝説 #猿神伝説 #能登伝説 #石川県 #北陸 #北陸地方 #能登地方 #しゅけん #酒見 #狼 #真神 #新潟 #越後

25/09/2023

Van egy különös szentély Nanaóban, a Noto-félsziget tövében. A neve Ootokonushi. Hogy mi benne a különös? Nos, pont ugyanolyan alakú a torii kapuja, mint a híres Hiyoshi nagyszentélynek a Hiei-hegynél, ahol a majmot a kami üzenetközvetítőjeként tisztelik, mint Sarugami (majomisten).

A nanaói szentély matsuriján is majmokat tisztelnek... de talán sokkal inkább rettegésből?

A legenda úgy tartja, réges-rég ebben a szentélyben minden matsuri idején egy szüzet áldoztak fel rituálisan a majomistennek.

Így ment ez hosszú időn át, mígnem egy derék nanaói ember, Tokubei lánya lett a következő a sorban. Tokubei ugyan hívő volt, mégsem fért a fejébe, hogy egy isten aki arra hivatott, hogy védje az embereket, ilyen kegyetlenséget várjon el. Elhatározta, hogy bármi áron megvédi a lányát. Igen ám, de semmi ötlete nem volt. Az egész város készült a matsurira, Tokubei pedig egyre jobban megijedt. Végül mikor már csak egy hét volt hátra a végzetes rituáléig, éjjel odament a szentély bejáratához, elbújt a lépcsők alatt és várt. Hátha megmutatja magát ez a majomisten...!

Kis idő múltán furcsa, hörgő nevetésre lett figyelmes odafentről, az oltár irányából...

- Hehehe... Már csak hét nap és enyém lesz Tokubei gyönyörű lánya! Alig várom, hogy felfalhassam. Micsoda szerencse, hogy sikerült elszöknöm ide Notóra az echigói Shuken elől! Különben most nem tanyázhatnák itt...

Tokubeiben még a vér is meghült. Szóval ez igazából egy szörnyeteg! De ki lehet ez a Shuken? Úgy érezte, a föld alól is de elő kell kerítenie őt, mert ez volt az egyetlen esélye, hogy megmentse a lányát...

🙈🙉🙊

#能登 #七尾 #山王社 #大地主神社 #猿神 #猿鬼 #猿鬼伝説 #猿神伝説 #能登伝説 #石川県 #北陸 #北陸地方 #能登地方

16/09/2023

A tengu jóslata igaznak bizonyult! Másnap meglepetten vette észre a szaké árus, hogy valóban hiányzik három pohara. Aznap éjjel imádkozni ment a szentélybe a tenguhoz és megkérte őt, hogy jóslataival ezentúl segítse meg a boltját, cserébe pedig egy kupica szakét is odatett a fa alá a tengunak, felajánlásként.

Igen ám, de a tengu nem érte be egyetlen pohárral, így hamarosan megint bekopogott az öregnél.

- Adj' isten öreg!
- Áá, a kedves tengu uraság! Csak kerüljön beljebb. Miben segíthetek?

Lassan már úgy beszélgettek, mint akik régi ismerősök. A tengu ezúttal megjósolta, hogy másnap a közeli Yoshiwake család fiával valami rémes fog történni, cserébe pedig ismét inni kért.

Megint igaza lett! Az öreg azon nyomban vitte a hírt, a család azonban először kételkedett. Ám másnap a fiú nem tért vissza a hegyről... az egész környék őt kereste.

Később, újabb szaké reményében a tengu egyszer megjósolt egy árvizet is, ezzel megmentve az embereket. Így történt hát, hogy az igawa-i tengu sosem maradt szomjas többé.

A hatalmas gyertyánszilt ugyan pár éve megtépázta egy tájfun, de még mindig a szentélyben áll. Vajon melyik ágán üldögél a tengu...?

👺🍶

#能登 #七尾 #飯川 #飯川神社 #天狗 #大天狗 #天狗伝説 #能登伝説 #天狗伝説 #日本酒 #石川県 #北陸 #北陸地方 #能登地方

12/09/2023

Ugye te sem gondolod komolyan, hogy a nagy tenguk egész életükben csak a magas hegyekben unatkoznak, elvonulva az emberek világa elől? Sokkal érdekesebb a halandókat megfigyelni, na és ha már úgyis köztük járnak, megkóstolni, mi jót isznak...

így volt ezzel az egyik noto-i tengu is, aki egy nanaói hatalmas gyertyánszilfán rendezkedett be, az Igawa-jinjában. Hosszú éveken át élt itt, hallgatta a szentélybe járulók kívánságait és néha jóslatokat nyilatkoztatott ki, miközben bele-bele kóstolgatott az emberek italába. Igen ám, de egyszer elvesztette a varázsköpenyét, ami nélkül már halandók számára is láthatóvá vált az alakja. Most mi lesz...? A tengu nem bírt uralkodni szomjúságán, és odarepült, majd bekopogott kedvenc szaké árusa ajtaján.

Na, mondanom sem kell, az ajtót nyitó öregúr majd' hanyatt esett, mikor megpillantotta a hatalmas szárnyas lényt, nem beszélve arról a vörös, hosszú orról...

- M-mi történt...?
- Adj' isten öreg. Nyitva van a boltod? Kérdém, van-e még abból az isteni szakédból? Nem bírom ezt a szomjúságot!
- Ühüm... - az árus sok minden ijesztőt hallott már a tengukról, de ez itt előtte nem tűnt olyan veszélyesnek, úgyhogy így folytatta:
- Szaké éppenséggel akad, csak... pénzbe kerül.
- Pénzbe? Na olyanom nincs, de fizetek érte jobban!
- Jobban? Hát azt meg hogy?

A tengu elmosolyodott, majd hosszú orrára bökött.

- Öreg, te nem is tudtad, hogy a tenguk orra kiszagolja, mit hoz a másnap? Egye-fene, fizetségként elárulom: holnap három szakés poharad is eltűnik, majd meglátod!
..na mit gondoltok, mi történt másnap? 👺🍶

#能登 #七尾 #飯川 #飯川神社 #天狗 #大天狗 #天狗伝説 #能登伝説 #天狗伝説 #日本酒 #天狗舞 #石川県 #北陸 #北陸地方 #能登地方

22/08/2023

Goei az oodana-i mocsár felé járt már, magasan a falu felett, amikor a kutyák szűkölve megtorpantak. A nap hirtelen eltűnt az égen és az eddigi jó időt felváltotta egy szokatlan hóesés. Goei illúzióra gyanakodott. Megpillantott egy házat a mocsár mellett, és felkészülve a legrosszabbra, kihúzott íjjal belépett.

Odabent egy vénséges asszony ült a szövőszék fölé görbülő háttal, egyetlen gyertya fényénél. Goei odakiáltott neki ám az meg se mozdult. A vadász csapdát sejtett, amikor pedig észrevette, hogy a kutyák emberi csontokat kaparnak ki a döngölt földből az öregasszony házában, nem teketóriázott: egy tűpontos célzással az asszony szívébe lőtt. Ám az meg se moccant... mintha nem is érezte volna. Goeinek pár kétségbeesett, hasztalan kísérlet után hirtelen eszébe jutott a falusiak ősi bölcsessége: "Ha gonoszra vadászol, a fényre célozz!"

Goei előhúzta az utolsó megmaradt nyilát, egy kaburayát, ami hangot is közvetít. Elsuttogott felé egy imát, ráköpött, majd váratlanul nem az öregasszonyra, hanem a gyertyafényre lőtte ki.

Megtört az illúzió: a hóvihar, a ház, az öregasszony és a szövőszék eltűntek. A gyertya helyett pedig a földön egy óriási macskadémon teteme hevert, teste vaskosabb volt akár a teknős páncélja, de szemében ott volt a nyílhegy.

Ám hiába a győzelem: mikor Goei felismerte öccse maradványait a csontok közt, olyan keserves sírásra fakadt, hogy a hegyi folyók kiáradtak. Azóta is "Goei minja"-nak nevezik a víztárolókat Shirakawagóban.

#白川郷 #飛騨 #岐阜 #世界遺産 #伝説 #昔話 #中部 #北陸

18/08/2023

Réges-rég élt két testvér Shirakawagóban. Mindkét fiú ügyesen bánt az íjjal, híres vadászok voltak. Sokszor vadásztak együtt fehér és fekete kutyáikkal a környező hegyekben, ahol volt egy nagy mocsaras tó, megannyi zsákmányállattal. Egy nap azonban az idősebb fivér, Goei ágynak esett. Amikor látta, hogy öccse, Gonji mégis neki akar indulni a hegynek, így figyelmeztette:

"Ne menj. Azt mondják, a napokban a tó környékén egy rettentő macskadémon tűnt fel. Teste nagyobb mint egy medvéé és egy mágikus fának gyantájában hempergett meg, hogy teknős páncéljánál is vastagabb védelmet nyerjen, így nem lehet lelőni csak úgy. Ráadásul alakváltó! Felfalja az embereket!"

Mit gondoltok, hallgatott rá az öccse? Természetesen nem. Eltelt pár nap, de Gonji nem tért vissza a vadászatból. Egyik reggel aztán az aggódó Goei testvére fehér kutyájának panaszos vonyítására lett figyelmes. A kutya előkerült a vadonból, odafutott hozzá és megragadta Goei kimonójának szélét, egy adott irányba rángatva őt.

Goei nem várt tovább. Bár még nem gyógyult meg teljesen, felkapta íjász felszerelését, majd fekete kutyájával követték a fehéret, aki a hegy felé vezette őket...

#白川郷 #飛騨 #岐阜 #世界遺産 #伝説 #昔話 #中部 #北陸

09/08/2023

Mi a matsuri? Egy vallási felvonulás? Egy fesztivál amin degeszre eszed-iszod magad? Vagy mindkettő egyszerre, lényeg, hogy a kami kedvét lelje benned?

Milyen érdekes, hogy Japán egyik legnagyobb és leghíresebb matsurija, a kyoto-i Gion matsuri annak idején meghonosodott Notón is.

De nem ám akárhogy. Felvette a maga "Notós arculatát". Itt ne keresd a szent, érinthetetlen közeget, se a cuki yukatában andalgó szerelmespárokat. Mert Noto "wild", ahogy pár résztvevő pólójára is rá volt írva, mikor idén júliusban ráeszméltem, hogy véletlenül aznap pont ebbe a matsuriba tévedtem. Egész pontosan a fesztivál utolsó estéjére.

Az ush*tsu-i Abare matsuri Japán egyik legvadabb nyári matsurija. Lényege, hogy minél férfiasabban, nyersebben tegyünk a kami kedvére. A nők itt yukata helyett sarashival lapítják le a mellüket és nekivetkőzve saját maguk hordozzák a hatalmas, kivilágított kirikókat, amik az egész Noto-félsziget egyedi uszájai (mint a kyoto-i yamabokók).

A kirikókat vadul rázzák ritmusra, a gyerekek se érinthetetlenek a tetején, a menetet pedig különös sípszó kíséri. A felvonulás végi harmadik napon felcsapnak a lángok és a tenger hullámai, amikbe végül szakétól átitatva belegázol ez a fékevesztett menet. Ez az abare, azaz vadulás, a kami kedvére.

De mit keres a matsuri legendájában egy méh...? 🐝

Ez már megint egy másik történet...

#あばれ祭 #能登 #能登半島 #キリコ #キリコ祭 #キリコ祭り #石川 #石川県 #北陸 #北陸地方 #宇出津 #日本の祭り #夏祭り

03/08/2023

Most borongós felhőkre és hideg vízre vágyom, egy pókhálós notói tengerparton, ahol a talpad alatt megsüllyed a föld, ha túl sokáig engeded, hogy elragadjon a hely hangulata. Talán csak egyszerű, magányos partszakasznak tűnik, a helyiek mégis szigorúan tiltják, hogy bármit szedj magadnak emlékül itt, mert ez a Tennyo szent szigete Notón.

A Tennyoé, aki égből alászállt mennyei teremtmény - egy csodálatos nő, aki tollruhával képes repülni, egészen addig míg egy kíváncsi halász fiú meg nem lopja. Akkor aztán rabja lesz talán a szerelemnek, talán a földi világnak, talán a gyarló embereknek. Legendái az egyik legősibbek Japánban, előfordulnak szerte az országban, de a történet vége legtöbbször tragikus. Mert lopásból és erőszakból ritkán születik szerelem.

A notói Tennyo azonban mégis megszerette végül halandó férjét, olyannyira, hogy mikor az egy viharba keveredett erre, a Tennyo emberi testben (tollruha nélkül) levetette magát a sziklákról. Így saját életét áldozta a tenger isteneinek, akik cserébe meghagyták a fiú életét.

Mikor a halász rájött a felesége áldozatára, végtelen szomorúság és lelkiismeret furdalás tört rá. A történtek után valamiért erre mindig bőséges volt a hal, a helyiek azt suttogták, ez is a Tennyo áldása.

Azóta is hanénak (toll) nevezik ezt a partszakaszt, a Tennyóról pedig úgy tartják, Bentenként, egy buddhista istennőként született újjá. A sziget neve így Bentenjima lett.

Már csak az a kérdés, merre rejtette el a halász a tollruhát... talán ezért se lehet erre kutakodni a tengerparton.

#弁天島 #羽衣伝説 #天女 #漁師 #能登 #能登地方 #石川県 #北陸 #北陸地方 #羽根 #小浦

08/07/2023

Ami elveszett, egyszer majd megkerül, ha elég erős a hited.

Úgy, mint annak az idős, sokáig gyermektelen obamai házaspárnak akinek imái végül meghallgatásra találtak és fiuk született. Szépen, csendben éldegéltek a wakasai tengerparton, hármasban. A fiúcska gyönyörű volt, féltették is rendesen, ezért az öregek egy omamorit (védő talizmán) kötöttek a kezére és imára nevelték.

Egy napon mégis megtörtént amitől rettegtek: a kisfiút játék közben elragadta egy hatalmas fehér kánya. Az öregek hiába keresték, sehol sem találták. Előbb kétségbe estek, de mikor körülöttük már mindenki feladta a reményt, ők akkor is tovább fohászkodtak a kamikhoz.

Hosszú évekkel később a fülükbe jutott a hír, hogy van egy engedelmes, szép szerzetes fiú a narai Nigatsudou templomban, akinek a csuklóján van egy omamori. Azonnal odasiettek és láss csodát: felismerték egymást!

A fiú, aki immár felnővén narai szerzetes lett, megkérte szüleit, hogy hozzanak neki szülőföldjéről egy kis vizet, mert a wakasaira szomjazik. Azok haza is tértek, de előbb hálaimába kezdtek. Ekkor csoda történt: megjelent előttük a kami, akinek a fiú végig a védelme alatt volt.

"Mert nagy a hitetek, csodát teszek. A narai Nigatsudou templomban kettétörik majd egy szikla és onnan feltör majd a wakasa-i víz. Ha egy fekete és fehér kormorán száll fel belőle, biztosak lehettek benne, hogy az az én szent vizem."

Így is történt. Azóta is ott áll ez a kút a nagy cédrus mellett a Nigatsudou templomban. Minden év tavaszán vesznek ebből a szent vízből, míg az obamai Jinguuji templomban is ugyanezt a szertartást mutatják be az ottani kútnál.

Állítólag ennek a szertartásnak az idején a Jinguuji előtti folyószint valamiért mindig lecsökken. De hogy tényleg így van-e, ahhoz el kell menni oda megnézni...

#奈良 #二月堂 #若狭井戸 #東大寺 #福井 #福井県 #小浜市 #若狭 #小浜神宮寺 #お水送り #北陸 #関西 #北陸地方 #関西地方

01/07/2023

A szerelem megöl. Minden értelemben. Lehet, hogy újjászületsz tőle, lehet, hogy jobbá tesz, lehet, hogy tönkretesz és szörnyeteg válik belőled. De semmiképp sem leszel már a régi, ha elkap.

Akkoriban Heisenji temploma még virágzott, több ezer szerzetes lakta. Egyikük volt Toujinbou egy gyönyörű, jellemével is sokakat megfogó, karizmatikus férfi. De hiába volt híre, hogy még mágikus képességei is vannak, ha belül már romlott volt a lelke. Mert Toujinbou gonosz volt.

Szemet vetett az egyik legjobb barátjának menyasszonyára. A nő tiltakozott, ám Toujinbou nem ismert nemet. Mikor az eset kiderült, a barátja és a többi szerzetes, akik tudták az igazat Toujinbóról, egy nap összefogtak ellene.

Ide, ehhez a szirthez vezették őt, miközben a kedvenc szakéjából kínálgatták. Amikor eljött a megfelelő pillanat, a részeg Toujinbót közösen a mélybe lökték, aki azonnal szörnyethalt.

Azt mondják, a gyilkosság után feltámadt a keleti szél és Toujinbou haragos szelleme harapdálja azóta is ezt a sziklás szakaszt, ahol nincs kapaszkodó, csak a szédítő mélység.

Nagyon figyelj oda, hová lépsz, ha erre jársz..

#東尋坊 #福井県 #福井 #北陸地方 #北陸 #日本海 #平泉寺 #白山

Hokuriku mesék