Panna Tours

29/08/2024

Aranyosi Ervin: Gólyabúcsú

Összegyűltünk, búcsúzkodunk
indulásra készen.
Szemünk végigjáratjuk még
ezen a vidéken.

Hosszú útra indulunk és
lassan neki vágunk.
Ez a sorsunk – költözni kell –
ilyen a világunk.

Ám ez itt a szülőföldünk,
nem hagyjuk el végleg.
A tél után, meglátod,
a gólyák visszatérnek!

Visszahúzza a szívünket
e gyönyörű ország,
csak a tél nem nekünk való,
a fagyos valóság.

Ám, ha beköszönt a tavasz,
újra visszatérünk,
visszavár a szeretett táj,
hazánk és a fészkünk!

26/08/2024

🚌🌞 🌊🏖🏝🍕☕🕍☺️

Néhány kép az olaszországi kirándulásunkról. ☺️

🚌🌞🌊🏖🏝🍕☕🕍☺️

01/08/2024

🌞🌞🌞🌞🌞🌞

Kányádi Sándor: Kánikula

Kutyameleg, kánikula,
nyelvét kiveti a kutya,
budákol, a tűző, heves
nap elől árnyékot keres.

De alighogy hűvösre lel
s leheverne, költözni kell:
falja az árnyékot a nap,
s az ebbe is beleharap.

Pillognak a récék, libák,
nem csinálnak most galibát;
kiapadt a kicsi patak,
mint a cérna, kettészakadt.

Itt-ott ha még van is, ami
víznek mondható valami,
odamennek a bivalyok,
s kimártják a kis patakot.

Egyedül egy árva csacsi
hangját lehet csak hallani,
megereszt egy bátor iá-t,
esőért az égre kiált.

🌞🌞🌞🌞🌞🌞

21/07/2024

09/07/2024

🚌🌞 🕍⛪️🏛📷🍺☺️

Néhány kép a prágai kirándulásunkról. ☺️

🚌🌞🕍⛪️🏛📷🍺☺️

28/06/2024

🚌⛰🌲🌳🌞🌸🌼🌺

Néhány kép a csodás erdélyi kirándulásunkról. ☺️

🚌⛰🌲🌳🌞🌸🌼🌺

04/06/2024

2024. június 4. Nemzeti Összetartozás Napja.
A nemzeti összetartozás napja az 1920. június 4-i trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékezik.
1920. június 4-én a békeszerződés aláírása meghatározta térségünk országainak új határait. Ennek következtében a történelmi Magyarország területe kétharmadával csökkent és a lakosságának több mint fele határain túlra került.
Június 4. nemzeti emléknap Magyarországon, amelyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés.
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

József Attila: NEM! NEM! SOHA!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen,
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!

02/06/2024

💐2024. június 2. Pedagógusnap💐
A pedagógusnap változó ünnep, mozgó ünnep: minden év júniusának első vasárnapján köszöntjük a köznevelésben és a felsőoktatásban dolgozókat.
A pedagógusnapot Magyarországon 1952 óta ünnepeljük.
A pedagógusok a tudás mellett erkölcsi tudnivalókat is igyekeznek átadni a gondjaikra bízott gyermekek számára, ápolják lelküket, összetartó közösségeket formálnak és vezetnek. Köszöntsük őket a mai napon!

Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba

Június volt s ujjongtunk, nincs tovább,
Most gyertek, szabad mellü örömök
S pusztuljatok, bilincses iskolák.

De elcsitult a jókedv-förgeteg
S helyére ült a döbbent némaság:
Köröttünk már az Élet csörtetett.

Óh, ifjui, szent megjózanodás,
Komoly, nagy fény, hős férfiú-szerep,
Emléketek ma is milyen csodás.

Hős harc az Élet és megélni szép,
Ha hozzáedzik tüzes szív-kohók
Ifjú vitézlők lengeteg szivét.

Ha élet zengi be az iskolát,
Az élet is derűs iskola lesz.
S szent frigyüket így folytatják tovább.

Én iskolám, köszönöm most neked,
Hogy az eljött élet-csaták között
Volt mindig hozzám víg üzeneted.

Tápláltad tovább bennem az erőt,
Szeretni az embert és küzdeni
S hűn állni meg Isten s ember előtt.

Június van s nagyon magam vagyok
S kisértenek élt éltem árnyai
S az elbocsátó iskolapadok.

S én, vén diák, szivem fölemelem
S így üdvözlöm a mindig újakat:
Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem.

Bár zord a harc, megéri a világ,
Ha az ember az marad, ami volt:
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák.

26/05/2024

Osvát Erzsébet: Gyermeknapra

Napsugár,
napsugár,
ragyogj, süss ma szebben!
simogasd a gyerekeket
lágyan melegebben!

Madarak,
madarak,
cinkék, csalogányok,
köszöntő dalotok
vígan csattogjátok!

Virágok,
virágok,
szegfűk, tulipánok,
a lánykákat, a fiúkat
virulva várjátok!

Hadd legyen
ez a nap
egy nagy örömének!
Ezt kívánom én a világ
minden gyermekének.



🩷 🩵 2024. május 24. vasárnap; Nemzetközi Gyermeknap 🩷 🩵

A Gyermeknap megünneplése Törökországból ered.
Magyarországon a gyerekek ünnepét 1931-ben tartották meg először, igaz, akkor még Gyermekhétnek hívták, egy egész hétig tartott.
1954-ben tett javaslatot az ENSZ közgyűlése az Egyetemes Gyermeknapra, melynek célja, a világ gyermekeinek testvériségéről történő megemlékezés, a kölcsönös megértés, és a gyermekek jólétéért folytatott szakadatlan küzdelem. Ekkor javasolták a kormányoknak azt is, hogy jelöljék ki az országuk számára leginkább megfelelő dátumot a kicsik köszöntésére!
Magyarországon május utolsó vasárnapján ünneplik a Gyermeknapot.
A gyerekek ünnepén minden évben rengeteg rendezvény, program várja a lurkókat. A Gyermeknap célja, hogy a kicsik jól szórakozzanak, ezen a napon az övék legyen minden figyelem.

19/05/2024

2024. május 19. Pünkösdvasárnap
2024. május 20. Pünkösdhétfő
A pünkösd változó (vagy más néven mozgó) ünnep, ezért minden évben más és más dátumra esik. Pünkösdvasárnap mindig a húsvétvasárnap utáni 7. vasárnapra esik. A következő nap, hétfő pedig pünkösdhétfő.
A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Pünkösdkor a Szentlélek eljövetelére és az egyház születésnapjára emlékezik a keresztény világ.
A pünkösdi ünnepkör középpontjában az a Bibilában leírt jelenet áll, amikor a Jézus halála után összegyűlt tanítványokra lángnyelvek képében leszállt az Isten Lelke. Az apostolok ekkor különféle nyelveken kezdtek el prédikálni a jeruzsálemi népnek. A csoda hatására háromezren tértek és keresztelkedtek meg egyetlen nap alatt.
Pünkösdhöz – kiemelt ünnep lévén – számos népszokás kapcsolódott a régi időkben.
Például a néphit szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor gazdag bortermés várható. Ugyanakkor a pünkösdi eső rossz előjelnek számított, egy mondás szerint a “pünkösdi eső ritkán hoz jót”.
A néphit szerint a pünkösdi harmatnak gyógyító-, varázsereje van. Ezért egyes helyeken pünkösdkor harmatot szedtek, amit a szembaj és szeplő ellen használtak orvosságként. Hasonlóan más nagy ünnepekhez, pünkösdkor is tiltották az állatok befogását, és a kenyérsütést.
Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi király választásának szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze erejüket és ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő eseménye a csíksomlyói búcsú. A hagyomány szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, a Csíksomlyón összegyűlt székelyek azonban a Nagyerdőnél győzelmet arattak. Erre emlékezve tartják meg csíksomlyói hegynyeregben minden pünkösd szombatján az ünnepi szentmisét és a nagy búcsút, ahová több százezer zarándok érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájairól.

15/05/2024

🌞🚌⛪️🏡🛖🌲🌳🌿🌺🌸

Néhány kép a Zala vármegyei kirándulásunkról. 😊

🌞🚌⛪️🏡🛖🌲🌳🌿🌺🌸

12/05/2024

2024. május 12. 13. 14.
Fagyosszentek

Ezekben a napokban Szent Pongrác és Szent Bonifác vértanúkra, valamint Szent Szervác püspökre emlékezünk.
A közép-európai, így a magyar néphagyomány is „fagyosszentek” néven tartja őket számon.
A néphagyomány Zsófia naptól (május 15.) és Orbán naptól (május 25.) is fagyot várt.
A népi magyarázat szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”.
Ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti.
A hőmérséklet csökkenése az év során máskor is előfordul; a májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet leginkább ilyenkor sínyli meg.
A várható májusi fagyok miatt a kényesebb növényeket (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették.
A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között ugyan nincs összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett.
Az ország különböző tájain különböző hiedelmek, történetek kapcsolódnak a fagyosszentekhez.

28/04/2024

🚌 2024. év II. félévére az alábbi útjainkat hirdetjük meg. 🚌

🟡 2024. június 29. (Szombat)
Városlátogatás Prágában.

🟡 2024. július 27. (Szombat)
Egy nap a tengerparton. (Horvátország)

🟡 2024. augusztus 17. (Szombat)
Egy nap a tengerparton. (Olaszország)

🟡 2024. szeptember 7. (Szombat)
Látogatás a Sasfészekbe, Hi**er egykori rezidenciájába.
Salzburgi séta.

🟡 2024. szeptember 21. (Szombat)
Kastélylátogatás Tiszadobon, Andrássy – kastély.

🟡 2024. október 12. (Szombat)
Kastélylátogatás Bajnán, Sándor – Metternich – kastély.

🟡 2024. november 9. (Szombat)
Horvátországi kirándulás, Trakostyán vára.

🟡 2024. december 1. vagy december 8. (Vasárnap)
Adventi vásár.

🟡 ❗️ 2025. január 23-27. (Csütörtök – Hétfő)
Téli Erdély, Hargita túra.

🔺 A részletes események hamarosan elérhetőek a Panna Tours oldalunkon, amelyben láthatjátok a kirándulások bővebb leírását, részvételi díját és a belépőjegyek árát.

🔺 A meghirdetett dátumoktól csak indokolt esetben térünk el, de a programváltoztatás jogát fenntartjuk!

🔺 Várjuk szíves érdeklődéseteket, jelentkezési szándékotokat!

A megosztásokat köszöni a Panna Tours csapata! ☺️

25/04/2024

🚌😊🌲🌳🌸🌺

2024. május 4-én (szombat) Zala vármegyébe szervezünk 1 napos kirándulást.

Napunk zárásaként az azálea nyomába indulunk egy nagyon szép erdei környezetben és megismerkedünk annak minden színével.
Az Azáleás-völgyet a Jeli arborétum példájára hozták létre egy átjárhatatlan akácosból.
A völgyben megtalálható a kolorádói jegenyefenyő, mamutfenyő, európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő is.
Az azálea élénk színű, de kevéssé illatos virág.
Eredeti élőhelyén Kínában, Tajvanon piros a virágja, de a kertészek nemesítő munkájának eredményeként a bíborvöröstől a fehérig már mindenféle változata megtalálható.
Az azálea Kínában a nőiesség szimbóluma.
Kínai nevének jelentése kakukkvirág: ezt abból a Szecsuan tartományban élő hiedelemből eredeztetik, miszerint az azálea az örökké síró kakukk vércseppjeiből sarjad.

🚌😊🌲🌳🌸🌺

24/04/2024

2024. április 24.
Szent György nap

Sárkányölő Szent György a lovagok, katonák, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje volt.
A legenda szerint egy pogány várost tartott rettegésben a sárkány, minden évben egy lányt követelt magának. Szent György megölte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt.
A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét e naptól számítja.
Magyarországon az állatokat ezen a napon hajtották ki először a legelőre. Ekkor álltak munkába a juhászok és a kanászok.
Régi pásztorszokás az ún. juhmérés, a lemért tejmennyiség alapján megállapították, hogy a gazdák a nyár folyamán milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.
Fontosnak tartották, hogy az állatokat megóvják a betegségektől, járványoktól és a rontó szellemektől. A legelőre menet gallyakkal veregették meg az állatokat, a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, gazdasszony kötényén keresztül hajtották ki.

Ez a nap az esztendő egyik legjelentősebb gonoszjáró napja. A rontás elkerülésére tüskés ágakat tűztek az ajtókra, fokhagymával kenték be az ajtófélfákat, ablakokat.
Szent Györgykor is gyújtottak tüzeket, amelyeket a legények körbetáncoltak, átugrottak.
E napon volt szokás a harmatszedés is, az asszonyok lepedővel szedték a harmatot, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. A tejes fazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen, vagy a kenyértésztába cseppentették, hogy szebbre süljön a kenyér.

22/04/2024

🌏 2024. április 22. 🌏 A Föld napja. 🌏

1970 óta ünnepli a világ a Föld napját, amely a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet.
Világszerte számtalan programmal várják az érdeklődő kicsiket és nagyokat, hogy minél több emberhez eljuthasson az üzenet, miszerint igen is vigyáznunk kell a Földre.
Szervezett önkéntes programok, hivatalos beszélgetések, előadások, nyílt napok, tudományos rendezvények és még sok hasonló esemény kapcsolódik a Föld napjához. A rendezvények alkalmasak arra, hogy a gyerekeket is megismertessük a környezet védelmével.
A 2024-es esemény hivatalos témája az Invest In Our Planet, azaz, hogy fektessünk be a bolygónkba.
Az idei legnagyobb szervezett programok tematikája között találjuk a fenntartható divatot, a bolygó megtisztítását, az étel és a környezet viszonyát, valamint új fák ültetését világszerte.

Mit tehetünk? Sokat.
Építsünk közösséget, zöldítsük környezetünket, ültessünk fát, termeljünk haszonnövényeket, komposztáljunk, éheztessük a kukát, közlekedjünk közösen, ne vásároljunk csomagoltat, éljünk műanyagok nélkül. Váltsunk környezetbarát szerekre, félkész helyett együnk friss hazait, együnk kevesebb állatit.....ajándék ez a környezetnek, az egészségünknek.

17/04/2024

🚌🏰⛰🌲🌳🌞

Néhány kép a Felvidéki kirándulásunkról. ☺️

🚌🏰⛰🌲🌳🌞

11/04/2024

2024. április 11. Magyar költészet napja.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta április 11-én József Attila születésnapján ünneplik.
Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.
Jó ok a magyar költészet napja arra is, hogy pár percre lelassítsunk, megálljunk és gondolkozzunk.
A magyar költészet szinte kiapadhatatlan forrás mindazok számára, akik szeretnék megismerni nyelvünket, kultúránkat és történelmünket.

06/04/2024

🏰
A 13. századi eredetű vár a Magyar Királyságot védő nyugati védelmi vonal szerves része volt.
A jelenleg látható Vöröskő várát középkori elődjére Fugger család építtette a 16. században, azzal a céllal, hogy tárhelyül szolgálhasson a környező országokból ki és befutó nagy mennyiségű portékának, elsősorban a bányavárosokból áramló nagy mennyiségű réz és ezüst tárolásának.
A vár alatt Európa legkiterjedtebb pincerendszere épült így ki, ami később főleg bor raktározására szolgált.
A hagyomány szerint a vár 1536-os reneszánsz stílusú átépítésénél, tervezőként Albrecht Dürer is közreműködött.
Egészen 1945-ig maradt a vár a Felvidék legbefolyásosabb családja, a Pálffyak birtokában. Egy 1645-ös tűzvész után ők alakítják át a várat kora barokk stílusú, kényelmes kastéllyá.
A Kis-Kárpátok sűrű erdőivel borított alacsony hegyei közt megbújó, teljesen épen fennmaradt, szabálytalan alaprajzú, négy sarokbástyás Vöröskő vára az ország egyik leggazdagabb antik bútorkiállításának ad otthont.
A vár látogatása alatt huszonnégy pazarul berendezett termen sétálhatunk végig, hálószobán és lovagtermen át, felvonultatva stílusok sorát a reneszánsztól a szecesszióig.
Megnézhetjük a várkastély legszebb termét, a kora barokk stílusú Sala Terrenát, a gazdag stukkó és freskó díszítésű nagytermet.
A mesterséges barlanggal és szökőkúttal ellátott terembe hűsölni jártak az urak. Különleges látnivaló a földszinten a szép, népi barokk berendezésű patika.
A könyvtár csaknem 15.000 kötet számlál a 16-20. századi korszakot felölelve.
A sétát az épület alatti egyedülálló katakombarendszerben fejezzük be, ahol egy 120 m mély kutat, valamint a vár alapját alkotó vörös színű szikla egy darabját nézhetjük meg.
🏰

05/04/2024

🏰
A várat először a 12. században említi Anonymus. A vár fénykora Stíbor vajda idejében volt, aki gyönyörű gótikus lakóhellyé varázsolta a várat.
A Vág partján magasodó vár régi magyar neve Bolondóc, amely a monda szerint onnan ered, hogy Stíbor vajda udvari bolondjának Beckónak építtette.
🏰

04/04/2024

🏰
A vár Trencsén városának szívében, a Mária-hegy mészkőszirtjén emelkedik a Vág völgye fölött.
A vár története egészen a Római Birodalom idejéig nyúlik vissza, mint magyar királyi várként először egy 1069-es oklevél örökíti meg.
A vár ellenált a tatár támadásnak és stratégiai székhelye volt Csák Máténak, aki innen indulva fosztogatta szinte az egész Felvidéket.
Az Ő ideje alatt az erődből palotát építetett és fényűző udvartartást tartott. Halála után, olyan történelmi nagyjaink birtokába került a vár, mint Hunyadi János, Szapolyai János, Thúrzó család.
A várban kialakított Trencséni Múzeumban megtekinthetjük a középkori nemesség fegyverzetét, ruházatait, mindennapjait, Benedek rendi szerzetesekről szóló kiállítást, régészeti gyűjteményt és számos érdekes korabeli festményt a környék nagyurairól és családjaikról.
🏰