Minden az egri Neumannban kezdődött. Néhányan összebarátkoztunk egymással, mások meg eleve testvéreinknek születtek, így ők adottak voltak. Hét közben a diákönkormányzatban serénykedtünk, hétvégente és szünetekben pedig Magyarország erdeit és vizeit jártuk szintén serényen. Minden évben biztos fix program volt egy nyári 10-14 napos Tisza-túra, míg tavasszal és ősszel rengeteget eveztünk a Tisza-tavon az iskola sarudi üdülőjéből kiindulva.
A mai túravezetők közül vannak olyanok, akikkel ugyanezeket a programokat életkorunkból adódóan néhány év eltolással csináltuk, és sokáig csak futólag vagy egyáltalán nem ismertük egymást. Kissbalt például hosszú évekig csak amolyan tábortűzi legendák főhőseként ismertük. Később derült ki, hogy valóban létező személy.
Sir Lala
Egy közös pont volt mindenkivel: az a Sir (Lajos), akivel ma békatutajos túravezetőként rendszeresen találkozhattok, és aki a Neumann tanáraként annak idején motorja volt a suli közösségi életének. Tőle a túra és közösségi élményeken túl olyan dolgokat kaptunk, ami máig is közös bennünk: értékrendet.
Sirtől megtanultuk,
hogy tüzet ugyan nem lehet csiholni úgy, hogy két vasat egymásnak ütögetsz, de a munkától legalább felmelegszel,
hogy nincs olyan sűrű nádas, amin egy túrakenuval ne lehetne átjutni, ha az ember eléggé akarja
hogy nincs olyan vihar, ami után ne sütne ki a nap, főleg ha pálinka is van az embernél,
hogy a demokrácia fontos dolog, de a jó túravezető mindig tudja, hogy mikor van szükség szavazásra és mikor közvélemény kutatásra.
Egyszóval a túravezetés alapjait.
Mutassuk meg másoknak is!
2006-ban Máté, Gergő és én (Dani) úgy döntöttünk, hogy elvégezzük az MTSZ vízitúra vezetői tanfolyamát, mert az mennyire vagány, ha az ember túravezető. Aztán 2007 tavaszára kész is lett a bizonyítvány, és a vizsga napján leültünk hozzánk a teraszra megünnepelni a sikert. Ez volt az az alkalom, amikor először beszéltünk arról, hogy kezdeni kéne valamit a jogosítványunkkal, és jó lenne, ha más embereknek is meg tudnánk mutatni azt az életérzést és azokat a tájakat, amiket együtt megismertünk, és ami az emberek nagy része számára ismeretlen világ.
Még azon a nyáron az elhatározásból tettek lettek, összedobtunk egy kezdetleges honlapot, és megszerveztünk néhány vízitúrát. A többiek máig is mosolyogva emlegetik, hogy az első vízitúráinkon mi voltunk és a barátaink, ami nagyrészt igaz is, de valahol el kellett kezdeni. Nem volt sok ember, de azt tehettük, amire vágytunk: túrát vezettünk. És ez jó volt így.
A legelső vízitúra
A legeslegelső vízitúrát 2007. június 24-re a soroksári Dunára hirdettük meg. Az oka az volt, hogy éppen Pesten éltem, és kerestem valami olyan célpontot, ami könnyen elérhető a fővárosból egy egynapos kiruccanásra. A terep tökéletesen ismeretlen volt a számomra, de tudtam (sejtettem) hogyan kell egy vízitúrát biztonságosan levezetni, gondoltam nagy baj nem lehet.
Az ELTE vízi telepén béreltünk kenukat a gubacsi hídnál. Van egy bája a környéknek, előtte például még sosem szálltam vízre panelházak közvetlen közelében, de gondoltam, hogy ennek is eljött az ideje. Bogrács, paprikás krumplinak való alapanyag beszerezve, el kellett indulni lefelé és találni egy helyet, ahol az alapanyagból ételt tudunk konvertálni mielőtt visszafordulnánk. Ahogy Sirtől tanultuk mindig a keskenyebb és kockázatosabb útvonalat választva eveztünk egy csomót (akkor nem tűnt soknak) amíg eljutottunk ugyanabba a Szigetszentmiklósi kis parkba, ahová máig is rendszeresen járunk.
Ez volt röviden az első túra története. A túrán készült képeket meg lehet nézni a helyreállított régi honlapunkon. Az első túrát aztán mások követték (amiket persze még hosszú évekig munka mellett szerveztünk), és szépen lassan beindult a Békatutaj szekere.
Az évek során folyamatosan csatlakoztak hozzánk újabb és újabb túravezetők, akikkel ha a gyökereink nem is minden esetben közösek, az értékrendünk viszont egységes. Szeretjük a szabadságot, szeretünk utazni, a természetben mozogni, és szeretjük az embereket.
Jó jó, de miért pont Békatutaj?
Jobb nem jutott az eszünkbe. Ez egyébként egy vízinövény, amiből sokat lehet látni például a Tisza-tavon, és amiről 2007 táján azt gondoltuk, hogy vicces neve van. Pont ennek a vízinövénynek a fotója van kitéve ennek az oldalnak a tetejére. Tessék megjegyezni, kérdezni fogjuk!
