Törökbecse városa a Tisza bal partján fekszik a Magyar Délvidéken, Szerbia Köztársaság Vajdaság Tartományában a Közép-Bánsági Körzetben. Béla ekkor adományozott a székesfehérvári szerzeteseknek (villa Wechey). A környékről rengeteg régészeti lelet került elő bizonyítva ezerszáz éves ittlétünket ezen a vidéken. A város határában fekszik a délvidéki magyarság legfőbb kulturális és nemzeti zarándokhe
lye, az Aracsi pusztatemplom. Az Árpád-kori templom és település monumentális romjai ma is büszkén ékesítik a város határát. A templom a 13. század első harmadában épült egy korábbi templom helyén. Minden évben több ezer honfitársunk látogat el ide, a délvidéki nemzeti kegyhelyünkhöz. Az aracsi romok mellett Törökbecsén és a környező településeken számos magyar történelmi műemlék látható. A törökbecsei temetőben áll az 1848/49-es magyar szabadságharc emlékére készült Hungária szobor, Horvay János szobrászművész alkotása 1904-ből. Leiningen Westerburg Károly - az aradi vértanúink egyike - törökbecsei polgár volt. Törökbecse soha nem feledte vértanú polgárát és 1911-ben szobrot állíttatott neki a város központjában. A háborúk és a politikai viszonyok megtették a magukét: Leiningen Westerburg Károly szobrát a bevonuló szerb hadsereg ledöntötte majd beolvasztotta. Törökbecse polgárai azonban a közelmúltban a római katolikus templom udvarában egy új szobrot állitottak a hős emlékére. Törökbecsén volt Turulmadár szobor is, de sorsa hasonló lett a Leiningen-szoboréhoz: ledöntötték és beolvasztották. Törökbecse határában, a Tiszában és a Tisza-parton láthatók Becse várának a romjai. Becse vára a középkori Magyarország stratégiailag nagyon fontos várai közé tartozott. Egy hajdani Tisza-szigeten állt a várossal együtt és a Tisza hajósforgalma valamint a temesvári út fölött őrködött. A török hódoltság idejét jó állapotban átvészelő várat 1699 után lerombolták: a karlócai békeszerződés ugyanis több határmenti vár lerombolásáról rendelkezett, közéjük tartozott Becse vára is. Romjai a Tisza bal partján,Törökbecsétől 2 km-re találhatók. Becse vára hajdani védelmezőinek emlékére Törökbecse magyar polgárai fakeresztet emeltettek. A felsorolt történelmi emlékek mellett Törökbecse és környéke még számos más érdekes látnivalóval is büszkélkedik. A Sóskopó is itt található, ami több ezer ritka madárfajnak ad otthont. A Sóskopó 2004-ben került fel a ramsari listára. Ez a terület tulajdonképpen a Tisza egyik ősi mederága, és még a Tisza egykori szabályozásának kezdetén elvesztette kapcsolatát a fő folyóággal. A terület évtizedek óta kedvelt kiránduló- és megfigyelőhelye a hazai és a külföldi madarászoknak, hiszen kora tavasztól késő őszig nagyon sok fajta vízimadár vonul itt át, gyakran több ezres vagy tízezres tömegekben. Növény- és állatföldrajzi szempontból is egyedülálló terület, hozzá hasonló alig akad Szerbiában. Hogy a Sóskopó 2004-ben elnyerte a nemzetközi jelentőségű vizes élőhely státust, olyan fajok jelenlétének köszönheti, amelyek már általánosan veszélyeztetettek, a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (International Union of Conservation of Nature) vörös listáján is szerepelnek, például a szélkiáltó vagy a nagypóling, a cigányréce, a közlemúltig fészkelő kékcsőrű réce. Egyaránt jelentős a területen átvonuló és megpihenő több tízezer daru, a vadlibák és parti madarak óriási csapatai. A közelben található a Gyöngysziget, a híres krokán (crocant) muskotály szőlőültetvényével, amelyet gróf Rohonczy Gedeon telepíttetett. A krokán muskotály még ma is „a felső tízezer” kedvelt bora. A krokán muskotály sokat követelő és betegségekre érzékeny fajta, nem is maradt meg sehol máshol a kontinensen, ezért tekintenek rá őshonos vajdasági fajtaként. A kiváló bor számos uralkodóház asztalára felkerült, később Tito és Charles de Gaulle is előszeretettel fogyasztotta, és a jól értesültek szerint szerbiai látogatása alkalmával Putyin elnök is megízlelte. Törökbecsével szemben a túlparton, Óbecsénél, a Ferenc-csatorna végén látható az Eiffel- vagy Türr István-zsilip, az első automata folyami zsilipek egyik példánya, egyébként magyar találmány és a párizsi Eiffel-cég által lett kivitelezve. Ma ipari műemlék. Ez a kanális még az 1800-as években emberi kéz kemény munkájával épült. A vízlépcső Hainz Albert, a csatorna műszaki igazgatójának tervei szerint készült az 1895–1900-as időszakban. A tervek elkészítésében és megvalósításában Türr István is részt vett. A zsiliprekeszek elektromos meghajtásúak, az ehhez szükséges villamos energiát a zsilip mellett felépített vízerőmű szolgáltatja. A maga idejében az egyik legkorszerűbb építménynek számított az egész világon. E vízszabályozó művek tervezésében maga Gustave Eiffel (a párizsi Eiffel torony, a Budapesti Nyugati pályaudvar tervezője) is részt vett. A zsilipek által bezárt víztükör már a 20. század elején biztosította a vízilabdázás feltételeit, így annak komoly hagyományai alakultak itt ki. Miután már nagyapáink is megismerkedtek e nemes vízisporttal, nem csoda, hogy a volt Jugoszlávia nemzeti válogatottjának gerincét a becsei legénység képezte. Ezért nem szégyen, hogy becsei magyarok verték meg a magyar nemzeti válogatottat. A törökbecsei tiszai vízlépcső 1976. évi üzembehelyezése óta a Tisza Csongrádig terjedő szakasza duzzasztással befolyásolt, így a korábbi gázlók megszűntek. A vízlépcső környéke horgászparadicsom, a község területén a Tisza folyóban 7 halcsaládba tartozó, 22 fajta hal található. Legnépesebb a pontyfélék (14 fajta) és a süllők (3 fajta) családja. A horgászturizmus szempontjából érdekes halak közül meg kell még említeni a harcsák és a csukák családját, amelyek egy-egy fajtával vannak képviselve. A folyó gazdagságához mindenképpen hozzájárul a virágrovarok ősrégi csoportjába tartozó tiszavirág is, mely több évi szünet után először a 2000. évi nagy árvizet követően jelent meg, és azóta minden évben június második felében látható a folyón.
Óbecsén született Than Mór, a magyar festészet jelentős alakja, Barabás Miklós tanítványa, aki az 1848/49-es szabadságharc ideje alatt Görgey csapatában volt hadifestő. Művei nemcsak a Magyar Nemzeti Múzeumban, de Óbecsén a is megtekinthető néhány festménye: a Szűz Mária Mennybevitele tiszteletére szenteét óbecsei római katolikus templomban Than Mór „A Nagyboldogasszony Mennybevitele” című oltárképe látható, Bécsben festette 1855-ben, a mellékoltárképet pedig, ami Szent Jánost ábrázolja 1876-ban. A temető kápolnája 1862-ben épült Német Antal Pécsky és neje adományából. Oltárképét – Szent Mihály arkangyal a harsonával – Than Mór festette 1862-ben Pesten.
Óbecsén született Than Mór bátyja, Than Károly kémikus, a budapesti tudományegyetem egykori kémiatanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, királyi tanácsos, a magyar főrendiház tagja, aki jó nyelvérzékkel rendelkezett, hiszen a magyar mellett németül, franciául, angolul is beszélt. A Than-fivérek szülőháza még ma is áll Óbecsén és a falán egy emléktábla is megemlékezik róluk.
Óbecse A református templomának építéséhez Ferenc József külön adománnyal járult hozzá.
Óbecsén a Városháza emeletes épülete áll a főtéren áll, amelyet 1881-ben építettek. Mellette Jović Eufemija bárónő 1894-ben klasszicista stílusban épült palotája. Ez a két épület 1902. óta egy egészet képez, úgyhogy a képviselő-testület épületének homlokzata 60 m hosszan nyúlik a tér irányában. A Törökbecsével egyesült Aracs faluban született dr. Szentkláray Jenő atya, nagy magyar történész, a Délvidék történelmének híres kutatója. Törökbecse szálláshelyként a bácskai és az észak-bánsági túrák szempontjából ideális helyen fekszik. Falusi turizmus keretein belül magyar családoknál biztosítunk szállást nagyobb csoportoknak is. Szakácsaink a magyar konyha remek ételeivel otthonias, hagyományos ízeket varázsolnak kedves vendégeink tányérjára. Amennyiben igény van rá, szállodai elhelyezést is tudunk biztosítani. Egész évben várunk hagyományos délvidéki magyar vendégszeretettel turistacsoportokat, diákcsoportokat, valamint baráti társaságokat. A csoportoknak és a családoknak kirándulásokat, kerékpártúrákat szervezünk az Aracsi pusztatemplomhoz. Több napos sátortáboros programjaink is vannak a templom területén. A szomszédos Óbecsére csónak- és hajókirándulásokat szervezünk. Az említett történelmi látnivalók megtekintéséhez idegenvezetőink segítsét ajánljuk. A még jobb hangulatot bor és pálinka kóstolók és az élőzene biztosítják a délalföld jellegzetes hangszerei kíséretével, a tekerővel és a citerával. Reméljük, hogy felkeltettük érdeklődését és ellátogat hozzánk. Szeretettel várjuk! Tisztelettel : Ifj.Link Lajos