Esztiséta

11/12/2024

Megérkezett! Boldogság!
Köszönöm Zubreczki Dávid

04/12/2024

Azt tudtátok, hogy 15 éve indult el az első budapesti fényvillamos? Spoiler: december másodikán, hétfőn az idén is elindulnak, nem egy, hanem hat. Plusz a fogas. De ugorjunk vissza egy kicsit 2009-re: a BKV akkori vezérigazgatója egy olyan kinyomtatott fényképet adott az illetékesek kezébe, amelyen egy fényfüzérekkel díszített milánói villamos látszott. A feladat valami hasonló járműnek a budapesti megvalósítása volt. A fénykép alapján valami gagyi dologra számítottunk, aztán megláttuk december ötödikén a fényfüzérrel díszített UV-t és leesett az állunk. Azóta Budapest megkerülhetetlen karácsonyi látványosságává vált.
Tehát december másodikán, 17:00 után picivel kiindulnak majd a fényvillamosok a Hungária kocsiszínből, az UV a 2-es, a hármas Tátra az 1-es, a Combino a 4-es és 6-os vonalon, a KCSV7-es a 23-as, a Ganz csuklós a 49-es a TW6000-es pedig az 50-es vonalra megy majd, ahol operatív menetrend (=ahogy sikerül 🙂 ) alapján közlekednek majd 21:00-ig. Szintén hétfőn startol majd a fényfogas is. A szezon későbbi menetrendjéről hamarosan beszámolunk majd, hiszen keddtől már rendes menetrend szerint róják majd a budapesti köröket. (A 2009-es fotót Hamster készítette, köszönjük! Akkori élményeit itt olvashatjátok el: https://hamster.blog.hu/2009/12/06/karacsonyi_villamos_a_kettesen)

03/12/2024

Ha arra jártok...

Régi korok rég elfeledett üzeneteinek és ünnepeinek világát idézi fel az adventi, szabadtéri kiállítás a Csikós-udvarban. A XIX. és XX. század fordulójáról származó képeslapok sokat...

03/12/2024

És ő? Google nélkül ? :)

03/12/2024

Tudjátok ki ő? :)

30/11/2024

30/11/2024

Tudjátok hol van ez a szobor? és van esetleg kedvenc kutyás szobrotok Budapesten?

18/10/2024

Őket ismeritek?

14/10/2024

1066. OKTÓBER 14-ÉN A HASTINGSI CSATÁBAN A HÓDÍTÓ NORMANNOK VERESÉGET MÉRTEK AZ ANGOLSZÁSZOKRA. A hastingsi csatáról kevés leírás maradt fenn, azok hitelessége is erősen megkérdőjelezhető. Az eseményeket többnyire később, elsősorban a győztesek szemszögéből rekonstruálták, így többször csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. A legismertebb források egyike érdekes módon nem krónika, hanem a bayeux-i kárpit.
Az angolok a Senlac (ma Csata)-dombon foglaltak állást. Két szárnyuk egy-egy erdőre támaszkodott, így helyzetük kedvezőnek volt mondható. A kor taktikájának megfelelően ún. pajzsfalat formáztak, középen a housecarl-okkal. Néhány lovasuk volt csak, ők viszont az ekkori szokások szerint a hacban gyalogosként vettek részt. Ezzel szemben Vilmos győzelmének éppen lovassága volt a kovácsa, hiszen ők szokatlannak nevezhető módon lóháton küzdöttek. Vilmos valószínűleg egyetlen arcvonalba rendezte őket, középen a normannok, bal szélen a bretonok, jobbról a „franciák” (egy kevert egység) álltak. Előttük a gyalogosok (íjászok) sorakoztak fel.
Az összecsapás reggel 9 óra körül vehette kezdetét. Ekkoriban egy ütközet átlagban egy órán át sem tartott, jelen esetben viszont sötétedésig folyt a küzdelem. Vilmos gyalogosai kezdték a harcot, de rövidesen megindult a lovasság is. Többször is eredménytelenül rohamozták a pajzsfalat, az angolszász védelem stabilan kitartott. Az egyik ilyen, sikertelen támadást követően a normann lovasság megfutott. Arról vita folyik, hogy gyávaságból-e, avagy készakarva, mindenestere ekkor vette kezdetét a fordulat. A szászok jobb szárnya utánuk eredt, úgy tűnt, övék a győzelem, mindeközben még Vilmos halálhíre is szárnyra kapott, de ő úrrá lett a pánikon. Az üldözőket szétverték, de az ütközet még ekkor sem dőlt el. A normannok viszont felfedezték, hogy létezik egy harcmodor, amivel sikeresek lehetnek.
Harold maradék csapatai szorosabbra zárták soraikat, úgy tűnt, nem sikerül döntést kicsikarnia egyik félnek sem. A normannok ezt követően is kihasználták azt, hogy a menekülésből támadásba átcsapással súlyos veszteségeket tudnak okozni (a szászok bal szárnya is beleesett társaik korábbi hibájába), de Vilmos katonái is egyre inkább kezdtek kimerülni, hiszen dombnak felfelé kellett küzdeniük.
A végső döntést tulajdonképpen az hozta el, hogy Harold egy nyílvesszőtől megsebesült a szemén. A közhiedelemmel ellentéteben nem ekkor halt meg, hanem amikor a hitükben megrendült szászokat, köztük királyukat is, a normannok elkezdték lekaszabolni. A felkelők futásnak eredtek, a testőrök még kitartottak egy darabig, de rövidesen meghátráltak ők is. A sötétedés vetett véget az üldözésnek, mivel több normann lovas is szakadékba esett a szürkületben.
Hastings valóban döntő ütközet volt. Nemcsak azért, mert 1066 karácsonyán Vilmost – rivális hiányában – angol királlyá koronázták, hanem azért is, mert a későbbiekben meg tudta szilárdítani hatalmát, kiérdemelve a „Hódító” melléknevet.

Forrás: http://www.bibl.u-szeged.hu/
A képen Harold király halála látható a bayeux-i faliszőnyegen, forrás: https://wikipedia.org/

11/10/2024

Tudjátok melyik épület részletei láthatók a képeken? Ne guglizzatok! :)

10/10/2024

Köszönöm mindenkinek, aki velem tartott tegnap! Én nagyon élveztem :)

04/10/2024