05/04/2023
L’albero di Pasqua. È veramente graziosa.😋
Hazánkban a fűzfabarka helyettesíti azokat a pálmaágakat, amelyeket lengetve üdvözölték egykor Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a nagymise előtt a barkát virágvasárnap és körmenetet is tartanak vele Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának az emlékére. Általánosan elterjedt szokás, hogy a pap ki is osztja a barkát a hívek között. A virágvasárnapi barkaszentelés ugyan egyházi eredetű népszokás, de a barka mágikus erejébe vetett hit tehát részben keresztény eredetű, mert kimutatható benne a nő-növény kapcsolatra építve életfaként is megjelenített Boldogasszony pogány eredetű tisztelete.
A megáldott, megszentelt barkaágakat a hívek otthonukban gondosan, például valamelyik kép háta mögé beszúrva megőrzik. A barka a népi hagyományban gyógyító, gonoszűző hatású, de alkalmas tisztátalanság, rontás, mennydörgés, tűzvész és jégeső elhárítására is, egyszóval szinte minden elemi csapástól megóv. Úgy tartották, hogy eresz alá tűzve villámcsapástól őrzi a házat, s ha nagy vihar közeledtével meggyújtották a pimpónak is nevezett barkát és a füstje bejárta a ház minden zegét-zugát, akkor biztosan nem csap a házba a mennykő. A barka hamvát gyógyításra használták, szent kép, a gerenda (Boldogasszony fája) vagy a küszöb (mint túlvilági átjáró) alá tették.
Napjainkban a barkával – mint a tavasz hírnökével – szívesen díszítik otthonukat a Húsvétra készülők, mégpedig gyakran úgy, hogy kifújt húsvéti tojásokat tesznek rá zsinórra fűzve. Ez a szokás hazánkban ugyanúgy német eredetű, mint az Egyesült Államokban, ahol szintén német bevándorlók terjesztették el az Egg-tree-t, a "tojásfát". Ez az ottani otthonokban épp olyan látványt nyújt, mint nálunk régen a kertekben a tojásokkal „díszített” gyümölcsfák. A dísz valójában mágikus gyakorlat: a tojásokat termőnek tűnő fa majdani bőséges termését igyekeztek fokozni a termékenységét jelképező tojásokkal.
