19/05/2021
BEUTAZÁSI SZABÁLYOK ÉS KELETI VAKCINÁK AZ EGYES ORSZÁGOKBAN!
Az alábbiakban közöljük egyik partnerirodánk tulajdonosának pontos, szakszerű blogbejegyzését szíves tájékoztatásul!
2021.MÁJUS 19. Prónay Gyula
"Ahogy közeledünk a nyári szezonhoz, egyre több utasunk érdeklődik, hogy egyik vagy másik országba hogyan tud utazni. Milyen oltásokat fogadnak el a belépésnél, és mi a helyzet azokkal, akiket nem oltottak be? A helyzet meglehetősen összetett és dinamikusan változó, de igyekszem összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat. Elöljáróban szeretném kiemelni, hogy bejegyzésemnek nem célja az egyes oltás típusok minősítése, vagy ítélkezés azon döntés kapcsán, ha valaki ez idáig nem oltatta be magát. Jelen blogposztunk célja a segítő tájékoztatás a szakmai alapokon nyugvó álláspontunk és az általunk megbízhatónak tartott, kék színű szöveges linkeken elérhető külső források alapján.
Oltások ideje
Keleti és nyugati vakcináknál is fontos információ, hogy a beutazási szabályoknál a legtöbb esetben az országok előírják – attól függően, melyik típusú oltással van beoltva az utazó - az első vagy második dózis utáni hányadik naptól tekintik védettnek az utazót, ezáltal mentesülve a korlátozások alól. A legelterjedtebb szabály a második dózis plusz 14 nap, de a két oltás közt hosszú időt előíró AstraZeneca esetében van állam (pl. Szlovénia), amely már az első dózis utáni 22. napon is engedélyezi a belépést. A magyar oltási program kedvező állása miatt várhatóan ezzel nem lesz gondja a beoltott magyar utazók döntő többségének.
Keleti vakcinák
Hazánkban több millió embert oltottak be „keleti vakcinákkal” a kínai Sinopharm és az orosz Szputnyik oltások segítségével, így sokakat érint ezen oltóanyagok megítélése a külföldi utazásoknál. Egy mondatba összefoglalva: a keleti oltóanyagok elfogadása folyamatosan növekszik, és pár héten belül minden szabályozásbeli különbség megszűnhet a nyugati vakcinákhoz képest. Milyen tényezők segítik a helyzetet?
1. Kétoldalú megállapodások
Szijjártó Péter miniszter vezérletével Magyarország sorozatban köti a megállapodásokat a turisztikailag fontos országokkal, melyek értelmében a hazánkban használt összes vakcinatípust elfogadja az adott ország a beutazás során. Keleti vakcinákkal tehát már most is lehet utazni többek közt pl. Horvátországba, Szlovéniába, Csehországba, Szerbiába vagy Törökországba. A lista várhatóan a napokban tovább bővül Európai Uniós és távolabbi országokkal egyaránt a külügyminisztérium előzetes tájékoztatása alapján.
2. A WHO-s engedély a kulcs a Sinopharm esetében
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) május 7-én megadta a „Vészhelyzeti Használati Engedélyt” a kínai Sinopharm vakcinára. A „vészhelyzeti” megnevezés első hallásra ijesztőnek hangozhat, de a pandémia miatt ezen listán engedélyezik a WHO szakemberei által megfelelőnek minősített oltásokat, így ezen listán vannak egyebek közt a Pfizer-Biontech, az AstraZeneca és a Moderna oltóanyagai is. Az engedélyezés kulcsfontosságú volt a magyar utazni vágyók számára, hiszen az Európai Bizottság nyilvánosan elérhető tervezete alapján a WHO által engedélyezett oltóanyagokat, így a kínai vakcinát is elfogadnák a TELJES EU-n belül amint az egységes „vakcinaútlevél” (Digital Green Certificate) bevezetésre kerül, mely várhatóan június második felében megtörténik. Az egységes szabályozás életbelépése előtt is már több ország jelezte, hogy elfogadja a kínai vakcinát belépéshez, pont a napokban Ausztria is bejelentette, hogy a nyugati vakcinákkal egyenértékűnek fogadja el a Sinopharmot.
3. Az engedélyezési eljárás utolsó fázisába lépett a Szputnyik
Magyar és nemzetközi hírportálok egybehangzó tájékoztatása szerint is az utolsó fázisába lépett az orosz oltóanyag vizsgálata az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által, melynek során a klinikai vizsgálatok ellenőrzését követően már a konkrét gyártási folyamatokat tekintik át a helyszínen. A március eleje óta tartó vizsgálat várhatóan néhány héten belül lezárul, melynek végén az EU-s engedélyt is megkaphatja a Szputnyik vakcina. Már most is 50 országban használják az orosz oltóanyagot, és 9 ország jelezte már, hogy kész gyártani is (köztük Olaszország, Portugália és Szerbia is). Ausztria után az EU-s ügyek kapcsán jellemzően komoly hatással bíró Németország is bejelentette néhány hete, hogy amint megvan az EU-s engedély, 30 millió adagot vásárol. A végső döntés tehát az EMA szakembereinek kezében van, de minden jel arra utal, hogy június közepére már az EU-s engedélyt is megkapja a Szputnyik, így megszűnik a különbség a nyugati és keleti vakcinák elfogadása közt.
UTAZÁS OLTÁS NÉLKÜL
Speciális egészségügyi helyzetének, korának vagy egyéni döntésének eredményeként több millió honfitársunk nem rendelkezik oltással, és sokan közülük utazni szeretnének. Milyen lehetőségeik vannak?
A teszt a megoldás a legtöbb esetben
Mivel az oltás felvétele sehol nem kötelező, így egyik európai ország sem hozott olyan rendelkezést, hogy csak beoltott személyek léphetnének be területére. A szabályozások szerint jellemzően egy friss (általában 72 óránál nem régebbi) negatív teszteredmény megfelelő a beutazáshoz. Egyre több ország (pl. Olaszország, Hollandia) nem csak a PCR tesztet fogadja el, hanem a klinikai antigén gyorstesztet is (a gyógyszertárban vásárolható „otthoni teszt” azonban nem megfelelő). Mindkét esetben fontos, hogy az utazónál legyen a tesztközpont által kiállított angol nyelvű igazolás az eredményről.
Gyermekek utazása
Jelenleg 16 éves kor fölött elérhető az oltás Magyarországon, mely okán a fiatalkorú utazni vágyók esetében speciális szabályok érvényesek. Országonként eltérő a korhatár, de a kisgyermekek (Horvátországnál 7 év alattiak, Görögországban 5 év alattiak) jellemzően mentesülnek a tesztkötelezettség alól, a nagyobb gyermekek, tinédzserek azonban általában csak negatív PCR teszttel (vagy ha átestek a megbetegedésen, annak igazolásával) utazhatnak külföldre.
Nem mindig az utazót nézik
Ahogy csökkennek a fertőzési adatok, és egyre biztonságosabbá válnak bizonyos országok, egy idő után, már nem egyéneket, nem az utazókat nézik a határon, hanem az „anyaországukat” ahonnan jönnek. Több országnál is tapasztalható az erre alapuló színkódos besorolás (aminek rendszerét az Európai Tanács dolgozta ki), melynél ha „biztonságos - zöld” kategóriájú országból indulva utazik valaki, akkor nem nézik a beutazásnál, hogy az adott személybe van-e oltva, vagy van-e tesztje, hanem korlátozásmentesen beutazhat MINDENKI az adott országból, megkülönböztetés nélkül. Van, ahol az egyes (főleg nagy területű) országokat régiónként kezelik, így kiszűrve, hogy egy-egy távoli gócpont miatt ne kelljen a teljes országot korlátozásokkal sújtani. Ezt a színkódos, országokon és nem egyéneken alapuló rendszert alkalmazza például Spanyolország, Franciaország, Svájc vagy Norvégia is, vagyis, ha a magyar járványadatok kedvezőek, és a „biztonságos – zöld” kategóriában vagyunk, akkor minden magyar szabadon beutazhat ezen országokba. Svájc például május 20-tól már a biztonságos - zöld kategóriában kezeli hazánkat, így Magyarországról szabadon be lehet utazni az alpesi országba.
Az átutazás (tranzit) megengedett
Kérdés lehet még az utazás során bizonyos országon történő átutazás, például egy prágai útnál Szlovákián átutazás, vagy egy bajor körutazás végén Németországból Ausztrián át történő hazautazás. Ezen eseteknél fontos tudni, hogy a legtöbb ország a csupán átutazó (tranzit) forgalmat nem akadályozza, vagyis, ha reggel belép a csoport pl. Ausztriába, és este el is hagyja, akkor nincs gond, különösebb ellenőrzés nélkül átutazhat mindenki.
Ne higgyen mindenkinek!
A koronavírus járvány több mint egy éve alatt mindenki a saját bőrén tapasztalhatta, hogy az online weboldalak, TV adók szinte egymásra licitálnak a koronavírusos hírek kapcsán annak érdekében, hogy a látogatók / TV nézők figyelmét felkeltsék. Ne hagyja, hogy a hatásvadász cikkek Önre ijesszenek, csak hivatalos források alapján döntsön utazásáról. A magyar állampolgárokra vonatkozó aktuális hivatalosa információkat, utazási szabályokat a Konzuli Szolgálat weboldala tartalmazza, melyet a külügyminisztérium munkatársai igyekeznek folyamatosan frissíteni. Fontos azonban tudni, hogy a Konzuli Szolgálat jellemzően csak az adott pillanatban aktuális szabályozást jeleníti meg, és a már előzetesen bejelentett enyhítéseket, nyitási ütemterveket csak az adott külföldi ország saját weboldalain találja meg az ember. Egy jövőbeli utazás szempontjából ugyanakkor jellemzően ezen információk még nagyobb jelentőséggel bírnak, mint a mostani előírások.
Jelen bejegyzésünkben is azért támasztottunk alá minden kijelentésünket ellenőrizhető forrásokkal, mert szerettük volna jelezni, hogy csak ellenőrzött információk alapján lehet jó döntést hozni. Sajnos sok weboldal a korrekt tájékoztatás helyett a szenzációhajhász, klikkvadász cikkeket helyezi előtérbe, melyek számukra bevételt, az olvasóknak pedig fals félelmet eredményeznek. Közel 30 éve működő utazási irodaként kiterjedt partnerhálózattal rendelkezünk több mint 50 országban, ahová rendszeresen utaztatunk. Külföldi partnereinktől rendszeresen kérünk információkat az aktuális külföldi helyzetről, és a külföldi országok hivatalos minisztériumi és közegészségügyi oldalai alapján hozunk döntést arról, hogy mely országok belépési szabályai teszik lehetővé utazásaink indítását.
Június közepétől újra utazhatunk!
Felelős cégvezetőként, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnökségi tagjaként folyamatosan közelről követem a beutazási szabályok változását kollégáimmal együtt. Nincs bennem kétség, legkésőbb június második felében újra kinyit teljes Európa, és a mostani szabályoknak csak a töredéke marad meg a turista szezonra (főleg online űrlapok és adatlapok formájában). Ha valaki egy júliusi, augusztusi vagy még későbbi utazásnál abból indul ki, hogy milyen szabályozás van jelenleg, az olyan, mintha a húsleves ízét akkor ítélnénk meg, amikor még a főzés elején vagyunk és a hozzávalók egy része még bele sem került a fazékba. Közel 3 évtizedes múlttal, ha úgy tetszik, „rutinos szakácsként” látjuk, hogy nincs okunk az aggodalomra, jó irányba haladnak a dolgok, és nyáron ismét útra kelhetünk!
Tartson velünk Ön is!
