Bár a gondos gazda szeme hizlalja a jószágot, nem csak az. A környék kiváló adottságainak köszönhetően a családi birtok állatállománya olyannyira megnövekedett, hogy a környék már képtelen ellátni takarmánnyal. Nincs más hátra: le kell csapolni a Gyűd-Harkány közötti mocsarat – erős jobbágyi segédlettel. A munka hosszú ás fáradtságos. 1823-ban Pogány Jánosra, a környéken lakó jobbágyra is sort ker
ül: dolgoznia kell a mocsárban. Pogány, mint dolgos parasztember szokta a munkát, nincs vele baja, ha nem hasogatna annyira a lába. Pihenőidejében a mocsárban felbuzgó meleg vízben áztatja sajgó végtagjait – legnagyobb megdöbbenésére sikerrel! Csodás gyógyulásának hamar híre megy – világi zarándokhelyként (a reumások Mekkájaként) kezdik emlegetni a mocsarat. Egy évre rá, 1824-ben kezdik a fürdő kiépítését és a víz megkutatását. 1846-banPatkovics József „A harkányi hévíz gyógyereje” című munkája alapozza meg a gyógyfürdő tudományos kutatását. A szabadságharcot követően 1866-ban adják át az ország első hévízkútját, amely 37,7 méter mélyről 62°C-os vizet hoz a felszínre. A fejlesztés, a folyamatos épülés azóta sem állt meg. Akárcsak a város, úgy a Gyógyfürdő is állandóan fejlődik, szépül. Pécs és a horvát határ közelsége, Villány szomszédsága, a Mecsek egyedi szépsége ideális célponttá teszi a várost mind a gyógyulni, mind az aktívan pihenni vágyók számára. A nemzetiségek kulturális sokszínűsége egyszerre jelenik meg a kulturális programokban és az épített környezetben. Célunk, hogy Facebook oldalunk segítségével még pontosabb, naprakész információhoz jusson mindenki, akit érdekel a strandolás, a kirándulás, az aktív pihenés, a sokszínű kulturális javak fogyasztása – vagy egyszerűen csak érdeklődik Magyarország egyik kiemelkedő térségének mindennapjai iránt.
