29/08/2021
Abu Simbel megmentése ❤️
„A népek csodákra képesek, ha egy jó cél érdekében együttműködnek.”
Anvar Sadat
Az asszuáni gát építése miatt a megsemmisüléssel fenyegetett templomok az UNESCO leletmentési akciója során megmenekültek a pusztulástól.
A templomok egy részét áthelyezték eredeti helyükről olyan helyekre, ahol a Nasszer tó vize már nem veszélyeztette az épületeket, másokat az egyiptomi kormány elajándékozott olyan országoknak, aki különösen nagy áldozatot vállaltak a projektben.
A legfontosabbak a megmentésre váró templomok sorában Abu Szimbel és Philae templomai voltak.
ABU SIMBEL: A templom áthelyezése korának legnagyobb mérnöki teljesítménye volt. A művelet költsége 41 774 458 dollárra rúgott, de a gyűjtés során számos nehézség merült fel. Végül a kormányok kampányainak és a média csatornáinak segítségével sikerült a teljes összeget előteremteni.
A templom áthelyezésének munkálatai 1963 novembere és 1968 szeptembere között zajlottak nemzetközi összefogásnak köszönhetően, a megvalósításban egyiptomi, német, francia, olasz és svéd építőipari vállalkozások vettek részt.
1968 szeptember 22-én, az avató ünnepségen Anvar Szadat elnök méltatta mentőakció során áthelyezett, összesen 23 núbiai műemlék megmentését.
Az áthelyezés folyamata:
Először 17 000 lyukat fúrtak a sziklába, amibe 33 tonna epoxi-gyantát juttattak, hogy megszilárdítsák a kőzetet.A stabilizáláshoz vaspántokat használtak.
Ezután 1 036 darab, 7 és 30 tonna súlyú tömbre darabolták a templomokat a vágások helyei ma is láthatók.
Nagyon fontos volt, hogy a templomok tájolása az eredetivel megegyező legyen, amit majdnem tökéletesen sikerült is elérni.
A templomokat körülvevő sziklából összesen 1 112 szikladarabot is áthelyeztek azért, hogy az eredetihez hű maradjon a templomok látképe.
Az új helyen először felépítettek egy-egy mesterséges sziklaüreget, amit vasbeton kupolák létrehozásával értek el. Ezek támasztják meg és tartják a templomokat. A Nagytemplom kupolájának átmérője 140 méter.
Ezután a kupolákat kívülről rengeteg homokkal, törmelékkel és az eredeti sziklákkal borították be, így megmaradt a barlangtemplom látványának érzete.
Abu Simbel jelentősége abban (is) áll, hogy ez a munka keltette fel az érdeklődést a műemlékek megőrzése iránt, ez pedig a kulturális világörökségek listájának létrehozásához vezetett 1972-ben.
A templomok ma a Nílus bal partján, Núbia szudáni határának közelében állnak, mintegy 200 méterrel távolabban és 65 méterrel magasabban az eredeti helyéhez képest.
II. Ramszesz XIX. dinasztia (i.e. 1295-1188) fáraója építtette mindkét templomot:
• a nagytemplom II. Ramszesz, azaz Ramszesz-Meriamon kultuszát szolgálta, amit Ré-Harahti, Ptah és Ámon isteneknek szenteltek
• a kistemplom Ramszesz fő felesége, Nefertari Merienmut királyné kultuszát szolgálta, amit Hathor istennőnek szenteltek
Johann Ludwig Burckhardt svájci orientalista találta meg a homokkal szinte teljesen beterített nagytemplomot 1913-ban. 1815-ben John Bankes angol műkereskedőnek sikerült behatolnia a kistemplomba, 1817-ben Giovanni Belzoninak pedig a nagytemplomba. 1828-ban kezdődött meg a templom tudományos vizsgálata egy francia-toszkán expedíció útján, melyet Jean-François Champollion és Ippolito Rosellini vezettek.
A nagytemplom homlokzata 35 méter széles és 30 méter magas, melynek része négy, 21 méteres kolosszus, amelyek a fáraót ábrázolják, lábaiknál Nefertari királyné, a királyi hercegek és hercegnők szobraival. A homlokzat közepén, a bejárat felett Ré napisten domborműve, fölötte 23 ülő majom figurája látható.
Az előcsarnokból nyíló nagy hiposztül csarnok mennyezetét 8 Ozirisz-pillér tartja, amelyből a bal oldali négy a fáraót a felső-egyiptomi koronában, míg a jobb oldali négy a felső- és alsó-egyiptomi kettős koronában ábrázolja.
Innen egy másik oszlopcsarnokba jutunk, majd egy újabb előcsarnokba jutunk, ami a szentélyhez vezet. A szentélyben négy ülőszobor, a memphiszi Ptah, a thébai Ámon-Ré, a héliopoliszi Ré-Harakhti és II. Ramszesz látható. A sötét szentélyt úgy tervezték, hogy a nap évente két alkalommal megvilágítsa a szobrokat. A templom bejáratán át a napsugarak hármat világítanak meg: Ámon-Rét, Ramszeszt és Ré-Harahtit, azonban a bal szélen lévő Ptahnak csak a bal vállát, a szobor többi része árnyékban marad.
A templom híres a falain látható, i.e. 1274-ben a hettitákkal vívott csata jelenetei, melynek következtében létrejött a világ első békeszerződése.
A kistemplom homlokzatát II. Ramszesz és Nefertari királyné 10 méter magas állószobrai díszítik, melyből négy a fáraót, kettő a királynét ábrázolja. A királyné szobrainak különlegessége, hogy a fáraó szobraival egyforma magasságúak, ami a Ramszesz nagyrabecsülését hangsúlyozza.
A templom négyszögletes csarnokát hat Hathor pillér tartja, melyeken hat istennő, Hathor, Anuket, Ízisz, Mut, Szelket és Weret-Hekau dicsőítése olvasható. A csarnok falain II.Ramszesz és Nefertari királyné áldozatot mutat be az istennőnek.
Innen nyílik a szentély, ahol Hathor istennőt láthatjuk a Hegyből kilépő tehén alakjában.
