28/06/2022
Szétlövik a felhőket, ezért nem esik nálunk eső⁉️
Egy érdekes témának jártam utána, ugyanis többetekben felmerült valóban a jégkármérséklő rendszer felelős-e a száraz periódusért.
Amint ismert az elmúlt 8-10 napban az ország nagy részét hatalmas felhőszakadások áztatták. A délkeleti országrészben azonban ebből gyakorlatilag semmit sem érzékeltünk, egyes helyeken egyáltalán nem esett eső. Ezzel szemben az ország nyugati kétharmadán és északon általában 30-70 mm-t regisztráltak a fenti időszakban, sőt a Nyugat-Dunántúlon 100 mm feletti csapadékösszegeket is mértek.
Elsőként lássuk mi a jégkármérséklő rendszer működési elve.
Természetes körülmények között a jégszemek kialakulása nagy magasságban, -10°C, -15°C hőmérsékleti szinten megy végbe. Itt néhány nagyobb, erősen túlhűlt vízcsepp megfagy és ezek a jégszemkezdemények még folyékony halmazállapotú vízcseppeket összegyűjtve, igen gyorsan növekednek. Ennek eredményeként nagy jégszemek alakulnak ki, melyeket a feláramló levegő már nem tud fenntartani és nagy sebességgel esve, rövid idő alatt elérik a talajt.
A jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal rengeteg ezüstjodid (AgI) kristályt gyártunk. Az AgI részecskéknek ahhoz, hogy hatásukat kifejthessék, nagy koncentrációban és még a jégszemek kialakulását megelőzően kell a zivatarfelhőkbe jutniuk.
A zivatarfelhők kialakulásuk, fejlődésük idején felszippantják a talaj közeli meleg-párás levegőt, ebből nyerik energiájukat és a víztartalmuk döntő részét. Miközben végig „porszívózzák” az alattuk lévő területeket, az általunk gyártott ezüstjodid részecskék is a felhőbe jutnak. A felhőbe került AgI kristályok (lévén kristályszerkezetük hasonló a jégéhez) elősegítik a túlhűlt vízcseppek korábbi fagyását. Ennek következtében több jégszemkezdemény alakul ki és ezek a természetes jégmagvakkal versenyezve gyűjtik össze a még folyékony halmazállapotú túlhűlt vízcseppecskéket. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz. Ezek a jégszemek lassabban esnek a föld felé, ezért hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán jelentősen csökken méretük. Szerencsés esetben teljesen elolvadva, esőcseppekként érik el a talajt, de legalább is jóval kisebb, és lazább szerkezetű jégszemekként érnek le. Az ilyen védelemben részesülő területen a jég által okozott kár is jóval kisebb lesz.
Az előzőekből látszik, hogy a talajgenerátoros jégeső-elhárítás megelőző, preventív módon működik, a már kialakult jégszemeket nem tudja „szétrobbantani”, „elolvasztani”. A védett területen kívülről érkező jégfelhő sajnos továbbra is károkat fog okozni. Az Egyesülés abban a szerencsés helyzetben van, hogy a horvát, illetve a szerb jégeső-elhárítási területek délről csatlakoznak a mi területünkhöz, az ottani elhárítási tevékenység javítja a mi rendszerünk hatékonyságát is.
1. Hogyan jutnak fel a talajon gyártott mesterséges jégmagok a zivatarfelhőbe?
A zivatarfelhő a talaj közeli 1-2 km-es rétegből feláramló párás-meleg levegőből alakul ki. Amikor ez a levegőréteg feláramlik viszi magával az általunk gyártott sok-sok billiónyi ezüst-jodid kristályt, melyek mesterséges jégmagként szolgálnak a felhőben.
2. Esett a jég a falunkban, nem működtek jól a jégelhárító berendezések?
A talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit, lényegében megfelezi, jó esetben harmadolja, de nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását. Az aktuális időjárási folyamatok (a függőleges légrétegződés labilitása, páratartalom, áramlási viszonyok, frontok) határozzák meg a zivatarfelhők ’jégeső gyártási ’ képességeit. Akár 3-6 cm átmérőjű jégszemek is létrejöhetnek, ezek fele-harmada is nagy (sajnos).
3. Miért nem működik egész Magyarországon jégelhárítás?
Már működik. A NEFELA Egyesülés szakmai segítségével, a Nemzeti Agrárkamara keretén belül 2018-ban 1.8 milliárd forintos úniós beruházással magvalósult az egész országot lefedő talajgenerátoros jégeső-elhárítás.
4. Éjszaka is eshet jég?
Igen, ritkán. Általában hidegfrontok hatására. Találkoztunk már éjjel egykor, meg hajnali 5 órakor is hatalmas jégesővel.
5. Miért épp a legmelegebb napokon esik jég?
A hatalmas zivatarfelhők kialakulásához kedvező a talaj közeli nagy felmelegedés, de általában nem a legmelegebb napokon van jégeső. A legmelegebb napok ugyanis anticiklonális időjárási helyzetekben szoktak létrejönni, ekkor pedig felhő sincs az égen.
6. Az aceton elég veszélyes anyag, nem káros a környezetre?
Az általunk használt reagens anyag acetonban feloldott ezüst-jodid. Tűz- és robbanásveszélyes, az emberi szervezetbe jutva mérgező, hasonló a benzinhez. Ezt mi elégetjük, az égéstermék pedig széndioxid, vízgőz és ezüst-jodid kristály lesz. Ezek egyike sem mérgező. Induláskor megvizsgáltattuk a tevékenységet az akkori KÖJAL-lal és ez alapján kaptuk meg a működési engedélyt. Európában több évtizede nagyon sok helyen használják ezt az eljárást pl. Franciaországban 1955 óta.
7. A generátorok elzavarják a felhőket és emiatt nem esik az eső.
A jégelhárításban használt ezüst-jodid kristály gyártó generátorok egy-egy évben 150-280 órát üzemelnek, általában az összes egyszerre. Ez idő alatt az egyik faluban esik az eső a másikban nem, a generátorainktól teljesen függetlenül. Szerencsére nem vagyunk képesek elkergetni a felhőket, hiszen a kisebb zivatarfelhőkben is 10 ezer tonna víz van, a nagyobbakban pedig 100 ezer tonna víz is felhalmozódik. Az általunk gyártott mesterséges jégmagok kicsit növelhetik a kihullható csapadék mennyiségét, mert segítik a parányi felhőelemek növekedését csapadékelem méretűvé.
8. A mi falunkban nincs jégelhárító berendezés, akkor mi nem is vagyunk ’védve’?
A jégkárcsökkentés azon az elven működik, hogy rengeteg mesterséges jégmagokat gyártunk, melyek a szelek szárnyán elkeverednek az alsó 2 km-es rétegben, majd a kialakuló zivatarfelhő felszippantja. Közben persze a zivatarfelhő is mozog, áthelyeződik, mire a csapadék hullik belőle akár 20-30 km-rel is odébb kerülhet. Ebből látható, hogy az éppen felettem lévő zivatarfelhő csapadékképződését a 20-30 km-rel odébb lévő dolgok határozhatják meg, éppen ezért a generátorok hálózatát kell üzemeltetni. A generátorokat kb. 10*10 km-es rácshálózatba érdemes telepíteni.
A fenti ismeretanyaghoz hozzátartozik, hogy talajgenerátorok nem csak a déli országrészben, hanem az egész országban működnek zivataros időben. Tehát ha és amennyiben ezek a generátorok “felhőoszlató” hatással bírnának akkor a Dunántúlon sem esett volna eső.
❗További hasznos infók 👉 https://promenad24.hu/2022/06/13/szetlovik-a-felhoket-ezert-nem-esik-nalunk-eso/
