19/12/2024
Egy kis karácsonyra hangolódás.
Érdemes végigolvasni.
A napokban - részben kedvtelési, részben szakmai okokból - Móra István visszaemlékezéseit olvastam, aki öccséhez, Móra Ferenchez hasonlóan jeles író, költő valamint tanító volt.
Az egyik elbeszélésében leírja azt a 145 évvel ezelőtti karácsonyt, amikor először találkozott a csecsemő Ferenccel:
" Karácsonyra jöttem haza. Édesapám várt az állomáson, mert nem is tudtam a Daru uccát, merre van. Útközt mobdta el, hogy az új háznak deszkafödele volt, azt zsindelyre vét***e, majd meglátom, milyen szép. A termés is jó volt, a bor tokos, gyümölcs is termett illendően.
Otthon Édesanyánk várt sírva. És csókolt szótalan. Bent a végső szobában pedig a kiságy előtt bölcső volt, benne az én édes jó ...
(Bocsánat, míg a szemem megtörlöm!)
Édesanyám csak rídogált, Édesapám megsimította a vállam és szinte büszkén szólalt meg:
- Látod-e, látod, csak jól imádkoztunk, mink, látod. Fercsike helyett adott az Isten másik Fercsikét... Míg anyátok a vacsorát behozza. én meg egy kis bort hozok, meg eltett szagosszőlőt.
1879 karácsonyböjtje késő estelén láttam meg először Feri öcsémet. Aludt. És mosolygott. Alszik és mosolyog-e rám valahonnan, miközben én ezeket sírva írom?"
Ha tetszett a történet, oszd meg, hadd olvassák el mások is, ha pedig szívesen olvasnál a jövőben hasonló írásokat, kövesd be az oldalunkat.
