http://www.firenze-latnivalok.hu/

Idegenvezetés Firenzében és Toszkánában, Florence (2025)

25/01/2025

Franciaország egy picike darabja Firenzében vendégeskedik

150 évvel a híres párizsi kiállítást követően, amely az impresszionizmus születését jelent***e 70 remekművet láthatunk Firenzében az Ospedale degli Innocenti (Árvaház) termeiben.

Olyan művészek munkáiból csodálhatunk meg itt néhányat mint Monet, Courbet, Renoir, Corot.

Egy képzeletbeli utazás közepébe csöppenünk, Franciaország északi részén,
Normandiában járunk.

Normandiát az impresszionisták mindig egy igazi szabadtéri műteremnek tekintették. Az ottani táj
ellenállhatatlan hatást gyakorolt a művészekre. A hossan elnyúló, szinte végtelennek tűnő homokos tengerpartok, a tengerbe omló magas szélformázta sziklafalak, a zöldellő ligetek, az állandóan változó fények kísérletezésre alkalmas terepet szolgáltattak a művészeknek.

A kiállítás "legelőkelőbb vendége" Monet Rózsaszín vízililiomai, amely a római Modern művészeti Galériából érkezett Firenzébe. A kép az első vízililiom sorozathoz tartozik, amelyet 1897 és 1899 között alkotott Monet a Giverny kertjében

Az alkotások túlnyomó többsége a franciaországi Peindre en Normandie Kollekció tulajdona.

A kiállítás 2024 novembet 21 és 2025 május 5 között látogatható.
Helyszín: Museo degli Innocenti

23/01/2025

Egészségetekre!

#

22/01/2025

Fényűző termek, selyemtapéták, csillogó aranyozott stukkók és tükörkeretek, pompás bútorok, fényesre csiszolt parketta, súlyosan leomló bársony függönyök.

A Pitti palota királyi lakosztályaiban vagyunk. A Vasari folyosó megnyitása után egy újabb hosszú ideig elhúzódó restaurálás ért véget Firenzében.
Öt évig tartó helyreállítás után tegnap nyitották meg újra a látogatók előtt ezeket a díszes termeket, amelyek három dinasztia ízlését tükrözik.

Három dinasztia váltotta egymást a Pitti palotában. Először a Mediciek, majd a Habsburgok, végül a Savoia család.

A palota most újra látható szárnyában elsőként III Cosimo Medici fia, Ferdinánd herceg lakott, utolsóként pedig III Viktor Emánuel a 20. század elején.
A 14 frissen restaurált teremben még szinte érezni lehet a festék, a tisztítószerek illatát. Az új megvilágításnak köszönhetően még ragyogóbbak az élénk sárga, vörös és kék burkolatok, még csillogóbbak a díszítések.

17/01/2025

Na mit gondoltok, hol vagyok éppen?

14/01/2025

A világ legnagyobb betleheme

Cinqueterre egyik falvában még nem értek véget az ünnepek. Manarolában jártam a hétvégén, ahol még mindig minden nap kivilágítják naplemente után ezt az óriás-betlehemet.

Az ötlet szülőatyja Mario Andreoli, manarolai lakos, aki 1928-ban született.

1961-ben édesapja a halálát megelőző napokon azt kérte Mariótól, hogy másszon fel a manarolai domb tetejére, s igazítsa helyre az ott álló keresztet.

Akkor jutott Mariónak eszébe, hogy meg kellene világítani a keresztet, s ezt egy autó akkumulátorának a segítségével meg is t***e.

Ez volt az első lépés, s ezután meg sem állt tovább.

Ezt követően a szabadidejét ennek a munkának szentelte. Fúrt, faragott, hegesztett, forrasztott.
Minden szabad pillanatot a remekművön bütykölve töltött egészen 2022-ben bekövetkezett haláláig. 94 évesen, 2022 december 22-én hunyta le örökre a szemét.
Megromlott egészsége ellenére az azévi kezdőünnepségen még ugyanolyan lelkesedéssel vett részt mint mindig.

2007-ben a betlehem bekerült a Guinness rekordok könyvébe.
Kb 8 km elektromos kábel, 17 ezer lámpa alkotja a több mint 300 figurát, amelyek újrahasznosított anyagokból készültek.

A betlehem időközben közüggyé vált Manarolában.
Alakult egy társaság is, amely a mű megőrzésével és további fejlesztésével foglalkozik a "művész" halála után is.

Minden évben december 8-án kerül sor ünnepélyes keretek között, tűzijátékok és fáklyásmenet kíséretében a betlehem megyújtására.

S január utolsó napjaiig minden este megvilágítják ezek az életnagyságú mesés figurák a tengerparti öböl feletti domboldalt.
A legjobban a Szent Lőrincz templom melletti térről figyelhető meg.
Én is innen fotóztam. A valóságban még gyönyörűbb látvány! Mesebeli a hangulat.

09/01/2025

Benvenuto Cellini, aranyműves, szobrász, író, zenész, gyilkosságért elítélt bűnöző, a riválisaival állandóan viszálykodó, kiállhatatlan természetű firenzei zseni. Túlélt háborúkat, mérgezést és betegségeket, megszökött a római Angyalvár börtönéből. Barátkozott királyokkal, pápákkal, akik mind elnézték a bűneit a remekműveiért cserébe.

Életének fő alkotása, az olasz művészet egyik legcsodálatosabb szobra a mitológiai hőst, Perszeuszt ábrázoló műve.
Még ma is ott áll, ahová a művész szánta, a firenzei Signoria tér árkádos oszlopcsarnoka alatt.

Miután Cellini 1545-ben visszatért Firenzébe a város akkori ura, I Cosimo Medici nagyherceg megbízta egy monumentális bronzszobor elkészítésével. A műnek Perszeuszt kellett ábrázolni. Ő győzte le az ellenfeleit a tekintetével kővé változtató mitológiai szörnyet, Medúzát.

Hogyan sikerült megvalósítani a művet?

Nem a megszokott, már kitaposott úton haladt, nem a hagyományos technikát választotta.
A fejébe vette, hogy egy darabban önti ki a bronzszobrot, ami akkoriban elképzelhetetlen vállalkozásnak tűnt. Hiszen a kortársai több különböző darabból öntötték ki az alkotásaikat, s ezt követően összeforrasztották az egyes darabokat.

Cellini az önéletrajzában részletesen elmeséli az alkotói folyamatot, titáni vállalkozásként mutatva be a munkát. Kilenc évig tartott, amíg elkészült a művel.

A művész a még ma is meglévő házának a kertjében alakította ki a műhelyet.

Először viaszból elkészít***e a kis méretű modellt, amely elnyerte Cosimo Medici tetszését. Ezt követően az életnagyságú gipszmodellt valósítja meg, s ennek megformázásához az egyik nagyon jóképű inasát használta fel.

Ezt követően az agyagmodell következett, amelyet viasszal vont be.
Elsőként Medúza vonagló testét készít***e el, s idáig többé kevésbé rendben ment minden. Sokkal nehezebben birkózott meg Perszeusz figurájának a megvalósításával.

Egy óriási kemencét épített a műhelyében, s azt bronzrudakkat rakta meg. Lassú tűzön elkezdte olvasztani a viaszt, s a helyére befolyatta a tűz hatására megolvadt folyékony fémet. Azonban túlságosan erős tűz keletkezett, s a műhely teteje is lángra lobbant. A kert felől pedig a megrongálódott tetőn át bevert az eső és a befújt a szél, ami lehűtötte a kemencét, s szilárdabbá változtatta a fémet.
S éppen a legkritikusabb pillanatban Cellini megbetegedett. Valószínűleg a fémek kigőzölgésének, s az erőfeszítésnek a követekeztében magas lázzal ágynak esett, s a segédeire bízta a munka folytatását. Ők viszont nem tudtak megbirkózni a feladattal. Cellini kénytelen volt betegen visszatérni, hogy megoldja a problémát. S rájött arra, hogy nincsen elegendő mennyiségű fém. Ezért gyorsan frissen összeszedte az összes ónból készült tálat, tányért és bögrét, amit a környéken talált, s minden edényt beledobált a tűzbe. A forma kezdett megtelni, sikerült befejeznie a munkát. Így hát leült a háza népével jókedvűen lakmározni és ünnepelni.

Két napig hagyta hűlni a szobrot, aztán elkezdte kitakarni, s az utolsó simításokat elvégezte rajta.
Amikor kikerült a szobor Firenze főterére, a Loggia alá, I Cosimo Medici a Városháza ablaka mögé rejtőzve figyelte az emberek reakcót.
Mindenki csodálta a művet, a kollégák is nagyon dicsérték, ódákat zengettek róla. A herceg mégis késlekedik a fizetéssel, a megígért összeget a művész kis részletekben és nagyon nehézkesen kapta meg.
A Perszeusz szobor ma is ott áll győzelmesen a Loggia alatt. S ha kicsit figyelmesebben megnézitek, akkor megtalálhatjátok rajta Cellini önarcképét is.

06/01/2025

Jártatok már itt?
Firenze egyik rejtett kincse, viszonylag kevesen ismerik, de aki egyszer betéved ide, sohasem felejti el ezt a csodát.

A Mediciek ősi palotájának a kápolnájában járunk, amelyet a 15. században kizárólag a család tagjainak a magánlakosztályaiból lehetett megközelíteni.

Az apró helyiség a firenzei reneszánsz egyik legszuggesztívebb gyöngyszeme, a falakat a Három királyok menetét ábrázoló meseszép 15. századi freskók díszítik.

Az oltár körül angyalok kórusa fogadja Jézus születését, a háttérben madarak röpködnek. Máté evangéliuma szerint a titokzatos napkeleti bölcsek a betlehemi csillagot követve jutottak el Júdeába, hogy kifejezzék hódolatukat az újszülött Jézus előtt. A tradíció szerint hárman voltak, Gáspár, Menyhért és Boldizsár, s tiszteletük jeléül aranyat, tömjént és mirhát vittek ajándékba Jézusnak.

A 15. században Firnezében rendszeresen megszervezték a bibliai eseményről a megemlékezést a város utcáin január 6-án. Külön érdekesség volt akkoriban, hogy a Medici család férfitagjai is részt vettek a felvonuláson. Természetesen ők vezették pompás lovaikon lovagolva, színpompás ruhákba öltözve a menetet.

Mintha őket látnánk a kápolna falain. A királyok menete egy képzeletbeli Jeruzsálemből indul. A festő, Benozzo Gozzoli, mindössze a két kis kerek ablakon át beszűrődő gyenge természetes fényben, valamint fáklyákat és gyertyákat használva dolgozott, alig látva a félhományban.
S mégis kitartásának, bravúrjának, türelmének köszönhetően egy igazi remekművet alkotott, egy mesébe illő freskóciklust.

Arra is ügyelt, hogy a megrendelőinek, a Medicieknek a képmásai is odakerüljenek a műre, hiszen a biblia szereplői a Medici család arcvonásait viselik.

A freskókat aranyfüsttel díszitett részletek, lazúrkő alapú festékek teszik rendkívül gazdaggá, ragyogóvá. Remekművű szövetek, fémesen csillogó fegyverek és lószerszámok, egzotikus állatok, virágok, a szivárvány színeiben pompázó szárnyú angyalok sorakoznak a pici kápolna falain.

Feledhetetlen látvány ma is, s még érdekesebb lehetett a a reneszánsz korában, amikor a fákyák és a gyertyák halvány fényében villogtak, sziporkáztak az aranyozott díszítőelemek.

05/01/2025

Olaszországban a téli ünnepek lezárásaként január 5-i éjszakáján seprűnyélen repülve érkezik a „Befana”, a boszorkányhoz hasonló figura, aki édességekkel és ajándékokkal tölti meg a gyerekek kandallókra vagy az ablakok közelébe kiakasztott üres harisnyáit és zoknijait.

Azok a gyerekek akik az elmúlt évben jól viselkedtek, édességeket, apró ajándékokat kapnak, akik viszont nem egy fekete széndarabot (a szén ma egy fekete cukordarabbá változott, tehát senki sem jár rosszul).

Nagyon emlékeztet ez a történet az Európa más országaiban ismert Mikulásra, aki a fekete széndarab helyett virgácsot osztogat a rendetlenkedő gyerekeknek.

Igazából a Befana csak a kinézetében hasonlít a gonosz boszorkányra, hiszen ráncos arcú, fogatlan, görbe orrú és hosszú fekete, rongyos ruhában, lebegő köpenyben, sötét fejkendőben, kitaposott cipőben közlekedik, a valóságban azonban egy kedves, jóságos anyóka.

04/01/2025

A Chiméra

Egy különleges és titokzatos etruszk eredetű, kb 2400 éves bronzszoborral folytatom a januári történeteket.

A remekmű normális körülmények között a firenzei Régészeti Múzeumban csodálható meg. Ezekben a hónapokban azonban visszatért a "szülőföldjére", Arezzóba, egy kiállítás erejéig.

A leírások szerint a háromfejű Chiméra, egy mitológiai szörny, három különböző állat egyvelege. A teste és az egyik feje az oroszlánra hasonlít, egy kecske fej nő ki a hátából, a farka pedig egy kígyófej formában végződik.

A görög mitológia meséli el nekünk Bellerophón, a korintoszi hős történetét, aki sikeresen legyőzte ezt a Lycia vidékét pusztító szörnyet. A hős a szárnyas lova, a Pegazus hátán érkezve csapott le a fura élőlényre, a magasból a lándzsájával többször átszúrva meggyilkolta a Chimérát.

A szobor magán hordja ennek a mitikus párbajnak a sebeit. A szörny több sebből vérzik, s az ismeretlen etruszk művész fantasztikus aprólékossággal ábrázolta a vércseppeket a szobor felületén.

A művet több más kisebb méretű alkotással teljesen véletlenül 1553 november 15-én Arezzo határában találták meg, amint éppen városfal megerősítési munkálatokat végeztek, s a bástyák számára ásták az alapot. Teljesen piszkosan, egy vastag agyagréteggel takartan került elő.

Néhány nap elteltével Firenzébe szállítják, s elkezdik vizsgálni, tisztogatni, restaurálni.

Egész Itáliában gyorsan elterjedt a szobor megtalálásának a híre. Eljutott magához Tiziánóhoz, a híres velencei festőhöz, aki nagy csodálójává válik a műnek. Különösen a vércseppek rendkívül meggyőző és realisztikus ábrázolása ejt***e őt rabul.

A kortárs szakemberek azonnal rájöttek, hogy egy etruszk korból származó alkotásról van szó, hiszen az állat jobb első lábán egy etruszk felirat olvasható, s pontosan a 16. században kezdődnek el érdeklődni a humanisták ennek a titokzatos népnek a története iránt.

A szobor hiányosan került elő a föld alól. Az állkapocs egy része eltörött, a szemek és az egyik tappancsa hiányzott, a kígyó formájú farka pedig több darabba széttörve hevert nem messzi a Chiméra testétől.

Éppen ezért az első értelmezők, például a mindenhol azonnal megjelenő és véleményt mondó Giorgio Vasari is, csak egy oroszlánról beszélnek. Firenzében nem ismerték a Chiméra mítoszát, s ezért a római humanistákhoz fordultak segítségért, hátha ők be tudják azonosítani a figurát.

Amíg várakoztak, elrejtették a szobrot, mert a város ura, I. Cosimo Medici pánikba esett. Babonás ember lévén, az alkotást egy kicsit jobban megnézve az ötlött az eszébe, hogy ez a mű szerencsétlenséget okoz majd Firenze és a Medici család számára: az oroszlán sebesült (Firenze jelképe az oroszlán, a Marzocco), a kecske haldoklik (I. Cosimo Medici a bak jegyében született), a kettő jelet együtt nagyon rossz ómennek tekint***e.

Végül Rómából megérkezik a válasz, amely szerint a mitológiai lényt, a Chimérát ábrázolja a szobor, s Cosimo megnyugszik.

Az első restaurálást a kiemelkedő firenzei szobrászra és aranyművesre, Benvenuto Cellinire bízzák.

A Chiméra a Palazzo Vecchio, a kormányzati palota egyik termébe kerül. Onnan a 18. században az Uffizi központi helyiségébe, a Tribünbe viszik, s ott látható a múzeum többi remekművével együtt egy darabig.

01/01/2025

Kezdjük a 2025-ös évet Lorenzo Il Magnifico történetével, hiszen ma lenne a születésnapja.

Lorenzo Medici, vagy ahogyan a kortársai nevezték "Il Magnifico", a "Nagyságos", a "Tündökletes" 1449 január 1-én született.

Lorenzo mint államférfi, költő és mint a tudományok és művészetek pártfogója kiemelkedett az itáliai fejedelmekközül, a legkitűnőbb művészek, a legjelesebb filozófusok, írók és költők gyülekeztek Lorenzo pompás udvara köré Firenzében.

Lorenzo uralmát a Pazzik összeesküvése sem tudta megtörni 1478-ban, bár Lorenzo öccse, Giuliano de' Medici (1453–1478) áldozatul esett.

A külső veszélyek ellen ügyesen megkötött szövetségekkel védelmezte Firenzét, a városban pedig fényűző költekezéssel szilárdította meg hatalmát.

Korlátlan uralkodóként kormányzott, csak a fejedelmi címe hiányzott.

Könyvek, színdarabok, filmek mesélik el nekünk az életét, szinte mindent tudunk, hosszú regényeket lehetne írni róla, most azonban csak egy dologra szeretnék koncentrálni: hogyan nézett ki, milyen benyomást keltett a külseje a kortársakban?

Akik látták a legutóbbi, népszerű Mediciekről készített filmsorozatot egy jóképű, vonzó, harmonikus arcvonásokkal megáldott, világosbőrű fiatalembert ismerhettek meg Daniel Sharman személyében, aki Lorenzo Medicit alakította.

De milyen is volt a valóságban? Számtalan műalkotáson feltűnik, a legtöbbön egy markáns arcú, széles állkapcsú, sötét, csaknem fekete bőrű, kidülledt szemű, nagyon lapos, nyomott orrú férfit látunk, ahogyan egy történész állítja "nagy, erős, kellem nélküli és bámulatosan csúnya férfivolt".

A kortársak elbeszélései is megerősítik ezt a leírást, kiegészítve azzal is, hogy rekedtes, érdes és kellemetlen hangon beszélt, s vagy egyáltalán nem, vagy csak részben érzékelte az ízeket és az illatokat egy születési rendellenesség miatt.

Mindennek ellenére mindenki, aki ismerte egyöntetűen azt állítja, hogy ékesszólása, határtalan műveltsége, intelligenciája, az életet igenlő jelleme és elfelejt***e nem túlságosan vonzó külsejét és lenyűgözte az embereket.

Az olaszul tudó barátaimnak küldöm, új évi jókívánságként is, a következő idézetet az egyik költeményéből, amely az élet pillanatainak, az élet ajándékainak az értékelésére hív minket:

"Il dolce tempo ancor tutti c'invita
Lasciare i pensier tristi e van dolori.
Mentre che dura questa brieve vita,
ciascun s'allegri, ciascun s'innamori,
Contentisi chi può: ricchezze e onori
Per chi non si contenta, invan si chiede."

31/12/2024

Arrivederci 2024!
Mindenkinek nagyon Boldog Új Évet kívánok! Találkozunk 2025-ben valahol Toszkánában!

30/12/2024

2024 utolsó túrája Sienában egy szuper kolléganővel!

29/12/2024

Ilyen a tél Toszkánában

Ciprusok, mandulafenyők és olajfák, virágzó rozmaringok és margaréták a dombokon

28/12/2024

A pisai Palazzo Blu idei kiállítása egy különleges világba repít minket, a 19. századi Japánba.

A japán művész, Hokusai, alkotásait ismerhetjük meg.
Akkor is ha a neve nem túlságosan ismert, a leghíresebb művét, a Nagy hullámot egészen biztosan mindenki látta már reprodukción, plakátokon vagy szuveníreken.

Hokusai hosszú élete során, majdnem 90 éves korában halt meg, több mint harmincezer művet készített.

S mint minden japán művész ő is megörökít***e a gésák elegáns szépségét, a kabuki színészek és a szumó birkózók világát, történelmi eseményeket és a természet erejét.

Az 1820-as években kezdte el a Fudzsi 36 képe elnevezésű sorozatát, amelynek leghíresebb műve a Nagy hullám Kanavagánál című fametszet, valószínűleg a japán festészet legnagyobb hatású alkotása.

Rajzolt azonban társasjátékokat, papírlámpákat, rajztankönyveket, versesköteteket és irodalmi műveket is illusztrált.

Kezdő művészeknek szóló tankönyveket is szerkesztett, amelynek egyik darabja a Hokuszai Manga címet kapta. Ebben olyan rajzokat gyűjtött össze, amelyeket eredetileg a tanítványai számára készített másolásra. A kötet bestseller lett szinte azonnal.

Hokusai rendkívüli hatást gyakorolt a 19.szazadi francia impresszionistákra. Különösen Monet rajongott a műveiért, 23 fametszetet meg is vásárolt.

Nemcsak a művészekre, hanem a zenészekre is hatott.
Debussy a Tenger című darabjának első kiadásának borítójára 1905-ben a Nagy hullám egy részlete került.

A művész így ír magáról időskorában.

"Hatodik életévemtől kezdve festésre ösztönöz minden, amit látok. Ötvenéves koromig nagyszámú rajzott t***em közzé, de mindaz, amit hetvenéves koromig alkottam, említésre sem érdemes. Csak hetvenhárom éves fejjel kezdtem megérteni valamicskét a természet, a növények, a fák, madarak, halak és rovarok lényegéből. Mire nyolcvan leszek, még messzebbre jutok, és kilencvenéves koromban behatolok a dolgok titkaiba. Százévesen bizonyára elérkezem majd a legmagasabb mesterségbeli tudás stádiumába, és mire száztíz leszek, minden, amit alkotok, minden pont és vonás élővé válik. Írtam ezeket hetvenöt éves fejjel én, az egykori Hokusai, a rajzok vén bolondja"

2025 február 23-ig tart nyitva, a helyszín: Palazzo Blu, Pisa

23/12/2024

Békés, vidám Karácsonyi Ünnepeket és mosolygós, örömteli Boldog Új Évet kívánunk mindenkinek! (Leó és én)

16/12/2024

A firenzei szabadkőművesek székházában jártam

Tudjátok, hogy Olaszországban még mindig milyen sok szabadkőműves páholy létezik?
A legtöbben Toszkánában vannak.

A székhelyük egy nagyon érdekes, gyönyörű freskókkal és stukkókkal díszített 16. századi palota első emeletén található, amelyet csak nagyon ritkán nyitnak meg a látogatók előtt.

Nekem a múlt héten sikerült benéznem a kulisszák mögé.

13/12/2024

A Luca nap alkalmából

December 13-a a szirakúzai származású Santa Lucia, azaz Szent Luca ünnepe, aki a vakok, a rosszul látók védőszentje, hiszen a neve a "lux" , fény szóból ered.

Fényhozó figuraként tekint***ek rá a középkorban, mivel december 13-a a Gergely naptár életbe lépéséig, 1582-ig, az év legrövidebb napja volt, a téli napforduló ünnepe, s Luca ünnepétől kezdve ismét hosszabbak lettek a napok, lassacskán visszatért a fény.

A középkorban a legkedveltebb, legtöbbet ábrázolt szentek közé tartozott, Dante is sokszor megszólítja őt a műveiben.

Firenzében is van egy picike középkori templom, amelyet Szent Luca tiszteletére épít***ek. Az Oltrarno, azaz az Arnón túli városrész egyik hangulatos, ősi palotákkal övezett utcáján áll, két ódon épület közé beszorítva a Santa Lucia de' Magnoli nevezetű templomocska.

Az egyszerű homlokzat közepén, a bejárati ajtó felett természetesen Lucát ábrázolta a művész, Benedetto Buglioni, a híres Della Robbia család szobrászainak a tanítványa a 16. század elején. A zománcozott terracotta dombormű a szentet mutatja két angyal között.

Innen került egy 15.századi táblakép is az Uffizi képtárba, Domenico Veneziano alkotása. Az egyik első oltárkép az olasz festészet történetében, amelyről már lemaradt az aranyozott háttér, amely szinte minden középkori mű elengedheten díszítő eleme volt.

A nyolcszög alakú, zöld, rózsaszín és fehér színekkel (mintha a firenzei templomok homlokzatát látnánk!) ábrázolt, fülkékkel megszakított falak előtt, középen ül Szűz Mária gyermek Jézussal a térdein.

A két főszereplőt Szent Ferenc, Keresztelő Szent János, Szent Zanobi és a jobb szélen Szent Luca kíséri. Természetes fény világítja meg a figurákat, halvány, pasztell színek jellemzik a művet két élénk színfolt kivételével. Az egyik Keresztelő Szent János vörös köpenye, a másik pedig Luca piros papucsa.

09/12/2024

Karácsonyi édességek Toszkánában: Panforte

A Karácsony előtti időszak elmaradhatatlan édessége Toszkánában a sienai Panforte.

A panforte mandula, mogyoró, kandírozott gyümölcs, méz és fűszer alapú középkori eredetű kalóriabomba.

A története a 11. század elején kezdődik, amikor is megérkezik Itáliába egy egészen különlegesen értékes és nemes fűszer, a bors.

És így született meg a panpepato (azaz a borsos kenyér), a panforte apukája. A panpepato kizárólag a gazdagok kiváltsága volt akkoriban, hiszen a bors ritka és költséges luxuscikknek minősült.

Később finomodik a recept, megjelennek a kandírozott gyümölcsök, a mogyoró, a mandula, a szárított füge, a cukor is.

A 19. században már bármelyik cukrászda, pékműhely készítheti ezt a finomságot.

A ma legismertebb fehér panforte, egy kevésbé fűszeres változat, 1879-ben születik meg, Margit királynő látogatása alkalmával, ezért a Panforte Margherita elnevezést kapta.

Rengeteg különféle típusa létezik ma, én a következőt választottam:

• Hozzávalók :

17 dkg porcukor
12 dkg méz
Néhány kanál víz
7 dkg liszt
15 dkg mogyoró
20 dkg mandula
15 dkg kandírozott gyümölcs
12 dkg szárított füge
1 kávéskanál őrölt fahéj
1 kávéskanál őrölt szegfűszeg
1 kávéskanál őrölt koriander
1 csipet őrölt bors
Egy kevés szerecsendió

Az elkészítés módja:

Összekeverjük a mézet, a porcukorral és annyi vízzel, hogy feloldódjon benne a cukor, s így egy szirupszerű folyadék legyen belőle.

A szirupot nagyon lassan, mérsékelt lángon melegítve készítjük el.

Ezután összekeverjük a lisztet, a mogyorót, a mandulát, a kandírozott gyümölcsöt és az apróra vágott szárított fügét.

Majd hozzáadjuk a fűszereket, őrölt szegfűszeget, őrölt fekete borsot, fahéjat, őrölt koriandert egy kis szerecsendiót.

Mindezt összekeverjük a cukros, mézes sziruppal.

Egy kb 20 cm átmérőjű sütőpapírral bélelt tortaformába simítjuk az anyagot, elegyengetjük a tetejét és 150 fokra melegített sütőben kb 25 percig sütjük.

Hagyjuk kihűlni a tortaformában, megszórjuk a tetejét vastagon porcukorral. Amikor már teljesen kihűlt, felszeleteljük.

Idegenvezetés Firenzében és Toszkánában

25/01/2025

23/01/2025

22/01/2025

17/01/2025

14/01/2025

09/01/2025

06/01/2025

05/01/2025

04/01/2025

01/01/2025

31/12/2024

30/12/2024

29/12/2024

28/12/2024

23/12/2024

16/12/2024

13/12/2024

09/12/2024

Indirizzo

Telefono

Sito Web

Notifiche

Contatta L'azienda

Video

Scelte rapide

Condividi

Digitare