13/02/2024
Besztercebánya (Banská Bystrica) Szlovákia hatodik legnagyobb városa, Közép-Szlovákia kulturális és gazdasági központja és egyben több állami intézmény székhelye. Az 1920-as Trianoni békeszerződésig Magyarország része volt.
A város a nevét a Garamba torkolló Beszterce-patakról kapta. A patak neve pedig a szláv ’’bystrica’’ (= gyors folyású patak) szóból és a terület kincseiről, az ércbányáiról kapta.
A település jelentősége annak köszönhető, hogy igen gazdag különböző ércekben, és két fontos kereskedelmi útvonal kereszteződésénél található.
Már időszámításunk előtt bányásztak itt ércet, a honfoglalás után bányatelepe a zólyomi várhoz tartozott. 1255-ben említik először ’’Byzterchebana’’ néven, amikor a tatárjárás után IV. Béla türingiai szászokkal népesítette be és városi rangra emelte.
A középkorban fő bevételi forrása a bányászat volt. A várat és a városfalat a 13. században kezdték el építeni, majd a 16. században megerősítették. 1620-ban Bethlen Gábor országgyűlést tartott itt, amely során őt királlyá választották.
A város fénykora a 15. és 16. századra esik, ekkor működött itt a Thurzó és Fugger család híres rézbányászati társasága.
A Rákóczi szabadságharc idején fontos hadiipari központ volt. 1708-ban visszafoglalták a császáriak. Erődítményeit lebontották, csupán a Mészáros-bástya és a várostorony maradt meg belőle.
Püspökségét Mária Terézia alapította. Az 1920-as trianoni békeszerződéssel elszakadt Magyarországtól. 1944. augusztus 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés, és a város volt a felkelés központja a későbbiekben is.
A 20. század második felében Besztercebánya modern metropolisszá fejlődött, és Szlovákia hatodik legnagyobb városa lett.
Besztercebánya látnivalói
1) Főtér (Szlovák Nemzeti Felkelés tere)
Besztercebánya legfőbb büszkesége a sétáló utcává nyilvánított főtér. Trianonig a IV. Béla Király tér nevet viselte, most Szlovák nemzeti felkelés tére a neve.
A téren több nevezetességet is találunk:
Óratorony
Az Óratornyot 1552-ben építették, és a városi fogház részét képezte. 20 méter magasan lévő kilátójából pazar kilátás nyílik a térre, a városra és környékére. A toronyba, amely 68 cm-es dőlésszöge miatt rászolgált a „ferde” jelzőre, 101 lépcsőfokon keresztül lehet feljutni.
Mária-oszlop
A sokszögű alapzaton álló Mária-oszlop 1719-ben épült, a pestisjárvány elműlásáért kifejezett hála jeleként. Az alapzaton Szűz Mátria 245 cm mgas szobra áll, melynek alkotója ismeretlen.
Fekete obeliszk
A Fekete obeliszk 1945-ből származik. A II. világháborúban, Besztercebáya felszabadításakor elesett szovjet és román katonák emlékére emelték.
Szökőkút
Az egyedi kinézetű, kőből épült szökőkút a nyári időszakban nemcsak kellemes felfrissülést nyújt, hanem zenei örömökkel is kecsegtet.
Thurzó-ház
A főtér déli oldalán álló Thurzó-ház a Thurzó és Fugger család kereskedelmi társaságának központja volt, ma múzeumként működik.
Városháza
1500-ban emelték a Városháza épületét, két különálló gótikus ház összevonásával. Csaknem 25 éven át a városi tanács székhelye volt. Jelenleg itt található a város informácós irodája.
A téren több gótikus és reneszánsz stílusú polgárházat is megcsodálhatunk.
2) Várfal, vár, Barbakán, Várnegyed
Várát, megerősített falait a 13. század második felében kezdték építeni. Feladata a királyi kincstár és a réz- valamint ezüstbányászatból származó jövedelmek őrzése volt. A vár fokozatosan épült ki. A várnak és várfalnak már csak maradványai láthatók. A főtértől a várnegyedet a magas barokk toronnyal büszkélkedő félköríves hajdani bástya, a Barbakán választja el.
Barbakán
A mesterségesen kialakított vizesárok fölött ívelő, várnegyedbe vezető bejáratot 1512-ben építették, és a város tornyát vette körül. Termeiben jelenleg vendéglő és kávézó üzemel.
Szűz Mária mennybemenetele plébániatemplom
A Várnegyedben álló Szűz Mária mennybemenetele plébániatemplomot 1255-ben kezdték építeni, ez a város legrégebbi épülete. A korábban német templomként emlegetett gótikus templom legfőbb nevezetessége az 1478-ban kialakított, a bányászok védőszentjét ábrázoló Szent Borbála szárnyas oltár, amelyet a híres lőcsei Pál Mester készített. Az 1761-es nagy tűzvészben a templombelső jelentős része, így faragott főoltára is megsemmisült. A tűzvészt követően barokk stílusban építették át.
Mátyás ház és Helytörténeti Múzeum
1479-ben épült a későgótikus Mátyás-ház, amely Mátyás királyunk egykori szálláshelyét őrzi gyönyörű erkélyével és homlokzati címerével. A ház különleges elhelyezkedése miatt is érdekes: beékelődik a szomszédos Bányász-bástyába.
Az épületben a besztercebányai helytörténeti múzeum, a Közép-Szlovákiai Múzeum kiállítása található.
Szent Kereszt-templom
A várerőd északi részéhez 1492-ben építették a Szent Kereszt-templomot. A szlovák templomként ismeretes templomot az 1761-es nagy tűzvészt követő átépítették. Főoltárának domborművei Szűz Máriát és Mária Magdolnát ábrázolják. Reneszánsz keresztelője 1652-ből származik.
Xavéri Szent Ferenc-templom
A templom a 18. százat elejéről származik, és már kétszáz éve szolgál a besztercebányai püspök székesegyházaként. A katedrális alakja a római Il Gesu jezsuita templomot mintázza.
Beniczky Tamás háza
Nyílt árkádjaival, kőoszlopokon nyugvó, szőlővel futtatott boltíveivel hívja fel magára a figyelmet az épület. Későbbi tulajdonosa, Szentiványi László elhelyeztette a kapu fölött családi címerét, melyen korhű öltözetű bányászok láthatók.
Bethlen-ház
A ház nevezetessége, hogy 1620-ban itt ülésezett az a magyar országgyűlés, amely Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet magyar királlyá kiáltotta ki. Az épület ma a Közép-szlovákiai Galéria otthona, amely rendszeresen ad teret főleg modern és kortárs képzőművészeti tárlatoknak.
A város látnivalóit kisvonattal is felfedezhetjük.
Besztercebánya Mikszáth Kálmánt is megihlette. A városban és annak környékén játszódik a Szent Péter esernyője és a Beszterce ostroma.
